Keresztféléves felvételi: ennyi pontot kellett elérni a legnépszerűbb szakokon

Január 25-én, hétfőn megjelentek a keresztféléves felvételi ponthatárai. Kiderült, kik kezdhetik meg a felsőfokú tanulmányaikat februártól. Mutatjuk, hány pontot kellett elérni a legnépszerűbb mesterszakokon, alapszakokon és felsőoktatási szakképzéseken.

  • Tóth Alexandra

A februárban induló szakokra összesen 6439-en jelentkeztek, ebből mesterképzésre 5544-en, alapképzésre 790-en, felsőoktatási szakképzésre pedig 196-an. A tegnapi ponthatárhúzás után összesen 4623-an jutottak be mesterképzésre, 475-en kerültek be alapszakra és 129-en felsőoktatési szakképzésre. A statisztikák alapján 4330-an államilag támogatott formában tanulhatnak majd.

Hova volt a legnehezebb bekerülni idén? Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a mesterképzések elsőhelyes jelentkezéseit figyelembe véve idén is a gazdaságtudományi és a műszaki szakok voltak a legnépszerűbbek. A következő táblázatban a legnépszerűbb nappali munkarendű, állami ösztöndíjas mesterképzések ponthatárait nézhetitek meg (mesterképzések esetében maximum 100 pont szerezhető), a ponthatárok előtt az adott egyetem vagy főiskola rövidítésével:

SzakIntézmény és ponthatár
vezetés és szervezésBME: 84, CORVINUS: 75, ELTE: 60
gépészmérnökiBME: 70, SZIE: 61, ME: 82
marketingSZTE: 89, PTE: 84, CORVINUS: 75
mérnökinformatikusDE: 65, OE: 86, BME: 74
pénzügyPTE: 90, ELTE: 64, CORVINUS: 75
vállalkozásfejlesztésSOE: 78, KJE (Budapest): 90, DE: 76
villamosmérnökiBME: 72, ME: 85, OE: 73
műszaki menedzserBME: 82, DE: 52, PE: 86
ellárásilánc-menedzsmentCORVINUS: 75, SZE: 72, ME: 77
tanáriEzeket itt nézhetitek meg.

Az alapszakos népszerűségi listát a gazdálkodási és menedzsment szak vezeti, amit a kereskedelem és marketing, majd a kommunikáció- és médiatudomány követ. A következő táblázatban megnézhetitek, hogy a top 10-es listán hogyan alakultak a ponthatárok. Itt is a nappali munkarendű képzést indító intézmények közül szemezgettünk, viszont alapszakot általában csak önköltséges formában hirdetnek a keresztféléves felvételin, ezért ezeknek a ponthatárait láthatjátok:

SzakIntézmény és ponthatár
gazdálkodási és menedzsmentPTE: 280, OE: 280, METU: 282
kereskedelem és marketingMETU: 282, OE: 296, PTE: 295
kommunikáció- és médiatudományBGE: 297, METU: 290, MILTON: 288
emberi erőforrásokMILTON: 306, METU: 309
nemzetközi gazdálkodásBGE: 280, METU: 318, MILTON: 332
pénzügy és számvitelPTE: 332, METU: 286
nemzetközi tanulmányokBGE: 289
óvodapedagógusPTE (levelező): 313, GFE (levelező): 286
turizmus-vendéglátásMETU: 280
mérnökinformatikusGDF (távoktatás): 290

A felsőoktatási szakképzések - nappali, önköltséges - ponthatárait pedig itt nézhetitek meg:

SzakIntézmény és ponthatár
kereskedelem és marketingBGE: 254, WSUF: 252
gazdálkodási és menedzsmentTPF: 256, GDF (távoktatás): 250
pénzügy és számvitelPTE: 332, METU: 286
mérnökinformatikusGDF-rendszergazda (távo.): 258
gazdaságinformatikusMILTON (levelező): 286
turizmus-vendéglátásMETU: 280, KJE (levelező): 333
televíziós műsorkészítőKJE (levelező): 286

A ponthatárok teljes listáját itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.