Keresztféléves felvételi: ennyi pontot kellett elérni a legnépszerűbb szakokon

Január 25-én, hétfőn megjelentek a keresztféléves felvételi ponthatárai. Kiderült, kik kezdhetik meg a felsőfokú tanulmányaikat februártól. Mutatjuk, hány pontot kellett elérni a legnépszerűbb mesterszakokon, alapszakokon és felsőoktatási szakképzéseken.

  • Tóth Alexandra

A februárban induló szakokra összesen 6439-en jelentkeztek, ebből mesterképzésre 5544-en, alapképzésre 790-en, felsőoktatási szakképzésre pedig 196-an. A tegnapi ponthatárhúzás után összesen 4623-an jutottak be mesterképzésre, 475-en kerültek be alapszakra és 129-en felsőoktatési szakképzésre. A statisztikák alapján 4330-an államilag támogatott formában tanulhatnak majd.

Hova volt a legnehezebb bekerülni idén? Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a mesterképzések elsőhelyes jelentkezéseit figyelembe véve idén is a gazdaságtudományi és a műszaki szakok voltak a legnépszerűbbek. A következő táblázatban a legnépszerűbb nappali munkarendű, állami ösztöndíjas mesterképzések ponthatárait nézhetitek meg (mesterképzések esetében maximum 100 pont szerezhető), a ponthatárok előtt az adott egyetem vagy főiskola rövidítésével:

SzakIntézmény és ponthatár
vezetés és szervezésBME: 84, CORVINUS: 75, ELTE: 60
gépészmérnökiBME: 70, SZIE: 61, ME: 82
marketingSZTE: 89, PTE: 84, CORVINUS: 75
mérnökinformatikusDE: 65, OE: 86, BME: 74
pénzügyPTE: 90, ELTE: 64, CORVINUS: 75
vállalkozásfejlesztésSOE: 78, KJE (Budapest): 90, DE: 76
villamosmérnökiBME: 72, ME: 85, OE: 73
műszaki menedzserBME: 82, DE: 52, PE: 86
ellárásilánc-menedzsmentCORVINUS: 75, SZE: 72, ME: 77
tanáriEzeket itt nézhetitek meg.

Az alapszakos népszerűségi listát a gazdálkodási és menedzsment szak vezeti, amit a kereskedelem és marketing, majd a kommunikáció- és médiatudomány követ. A következő táblázatban megnézhetitek, hogy a top 10-es listán hogyan alakultak a ponthatárok. Itt is a nappali munkarendű képzést indító intézmények közül szemezgettünk, viszont alapszakot általában csak önköltséges formában hirdetnek a keresztféléves felvételin, ezért ezeknek a ponthatárait láthatjátok:

SzakIntézmény és ponthatár
gazdálkodási és menedzsmentPTE: 280, OE: 280, METU: 282
kereskedelem és marketingMETU: 282, OE: 296, PTE: 295
kommunikáció- és médiatudományBGE: 297, METU: 290, MILTON: 288
emberi erőforrásokMILTON: 306, METU: 309
nemzetközi gazdálkodásBGE: 280, METU: 318, MILTON: 332
pénzügy és számvitelPTE: 332, METU: 286
nemzetközi tanulmányokBGE: 289
óvodapedagógusPTE (levelező): 313, GFE (levelező): 286
turizmus-vendéglátásMETU: 280
mérnökinformatikusGDF (távoktatás): 290

A felsőoktatási szakképzések - nappali, önköltséges - ponthatárait pedig itt nézhetitek meg:

SzakIntézmény és ponthatár
kereskedelem és marketingBGE: 254, WSUF: 252
gazdálkodási és menedzsmentTPF: 256, GDF (távoktatás): 250
pénzügy és számvitelPTE: 332, METU: 286
mérnökinformatikusGDF-rendszergazda (távo.): 258
gazdaságinformatikusMILTON (levelező): 286
turizmus-vendéglátásMETU: 280, KJE (levelező): 333
televíziós műsorkészítőKJE (levelező): 286

A ponthatárok teljes listáját itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.