A 2021-es szóbeli érettségik törlését javasolja az ADOM Diákmozgalom

Ezen felül még hat javaslatot fogalmazott meg az ADOM Diákmozgalom, hogy a 2021-es érettségiket megfelelő környezetben szervezzék meg.

  • Eduline

Javasoljuk, hogy a szóbeli vizsgákat idén se rendezzék meg!

Úgy gondolják, hogy a magas esetszámok miatt, illetve az érettségit megelőző távoktatás miatt nem lenne igazságos a szóbelik megszervezése. "Tavaly pár hónapnyi távoktatás után nem voltak megtartva a szóbeli vizsgák, így azóta újabb több hónapnyi távoktatás után nem tartanánk igazságosnak a szóbelik megtartását" - fogalmaznak.

Ezen felül szeretnék, ha második érettségi időpont is meghirdetnének júliusban, hogy a pótfelvételi időszakában még legyen lehetősége azoknak is jelentkezni egyetemre, akik szeptemberben szeretnék egyetemi tanulmányaikat megkezdeni.

Javasolják, hogy a diákok iskolalátogatási igazolását és diákigazolvány érvényességét tolják ki a munkavállalás érdekében, valamint azt is, hogy az utolsó éves anyag legyen kevésbé hangsúlyos az idei érettségiben. A diákmozgalom azt is kiemelte, szerintük jó ötlet lenne, hogy idén érettségizhessenek azok is, akik nem idén végeztek középiskolai tanulmányaikkal. Tavaly ugyanis nem engedélyezték a javító és előrehozott érettségi vizsgákat.

Az érettségi alatti utazás minimalizálása miatt azt javasolják, hogy minden érettségiző diák a hozzá legközelebb elhelyezkedő oktatási intézményben írhassa meg érettségi vizsgáját (közép- és emelt szintet egyaránt). Illetve javasolják, hogy az összes érettségi vizsgát tegyék ingyenessé, mert "a nem alapértelmezett érettségi vizsgák évről-évre egyre drágábbak, így akik például javítóvizsgát szeretnének tenni, a jelenlegi gazdasági nehézségek miatt nem biztos, hogy megengedhetnék ezt maguknak".

A minisztérium egyébként korábban reagált arra felvetésre, hogy idén maradjanak el a vizsgák, a végzősök ugyanis petíciót indítottak. A minisztérium közleményében azt írta, marad minden úgy ahogy tervezték. A 2021-es érettségik az eredeti időpontban, szóbelikkel együtt lesznek megtartva.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.