Vannak olyan diákok, akik szerint igazságtalan, hogy úgy kell leérettségizniük, mint azoknak, akik hagyományos tanrendben tanultak.
Nem változtat a kormány az érettségi szabályain, ősszel is mintegy 30 ezer diák érettségizett le úgy, hogy nem alakult ki egyetlen egy fertőzési gócpont sem - válaszolta az ATV Híradójának megkeresésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Arra a kérdésre viszont nem érkezett válasz, hogy a mostani végzősök nincsenek-e hátrányban azokkal szemben, akik hagyományos oktatásban készülhettek fel az érettségire. Azt is hozzátették: "amint az az Operatív Törzs sajtótájékoztatóján elhangzott, ahol helyben szükségesnek látják, az iskola szervezhet felkészítőt".
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint ennek ellenére a mostani végzősöknek hatalmas a lemaradásuk.
"Az oktatás irányítóinak valamilyen döntést vagy módosítást mindenféleképpen alkalmazni kell abban a tekintetben, hogy 3 félév kiesés azért már egy nagyon komoly időszak egy négy éves felkészülési ciklusban" - mondta Totyik Tamás, a PSZ alelnöke.
Egy a híradónak nyilatkozó diák szerint is igazságtalan, hogy úgy kell leérettségizniük, mint azoknak, akik hagyományos tanrendben tanultak. A digitális oktatást átmenetileg jó megoldásnak tartja, mert lehetővé teszi a tanulást, de nyomába se lép a hagyományos tanrendnek - tette hozzá. Ezzel a véleménnyel nincs egyedül. Néhány napja egy másik végzős petíciót indított a 2021-es érettségik eltörléséért. Az érettségi vizsgák helyett a petíció indítója szerint a jegyeik átlaga alapján kaphatnák meg az érettségijüket, illetve a szakmai viszgáikat. A kérvényt azóta már több mint 26 ezren írták alá.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
