Vannak olyan diákok, akik szerint igazságtalan, hogy úgy kell leérettségizniük, mint azoknak, akik hagyományos tanrendben tanultak.
Nem változtat a kormány az érettségi szabályain, ősszel is mintegy 30 ezer diák érettségizett le úgy, hogy nem alakult ki egyetlen egy fertőzési gócpont sem - válaszolta az ATV Híradójának megkeresésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Arra a kérdésre viszont nem érkezett válasz, hogy a mostani végzősök nincsenek-e hátrányban azokkal szemben, akik hagyományos oktatásban készülhettek fel az érettségire. Azt is hozzátették: "amint az az Operatív Törzs sajtótájékoztatóján elhangzott, ahol helyben szükségesnek látják, az iskola szervezhet felkészítőt".
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint ennek ellenére a mostani végzősöknek hatalmas a lemaradásuk.
"Az oktatás irányítóinak valamilyen döntést vagy módosítást mindenféleképpen alkalmazni kell abban a tekintetben, hogy 3 félév kiesés azért már egy nagyon komoly időszak egy négy éves felkészülési ciklusban" - mondta Totyik Tamás, a PSZ alelnöke.
Egy a híradónak nyilatkozó diák szerint is igazságtalan, hogy úgy kell leérettségizniük, mint azoknak, akik hagyományos tanrendben tanultak. A digitális oktatást átmenetileg jó megoldásnak tartja, mert lehetővé teszi a tanulást, de nyomába se lép a hagyományos tanrendnek - tette hozzá. Ezzel a véleménnyel nincs egyedül. Néhány napja egy másik végzős petíciót indított a 2021-es érettségik eltörléséért. Az érettségi vizsgák helyett a petíció indítója szerint a jegyeik átlaga alapján kaphatnák meg az érettségijüket, illetve a szakmai viszgáikat. A kérvényt azóta már több mint 26 ezren írták alá.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
