Milyen esetekben kell fizetnetek az érettségi vizsgákért?

Hamarosan elkezdődik az érettségire jelentkezés időszaka, ezért fontos tisztázni, hogy milyen esetekben kell fizetnetek azért, hogy vizsgázhassatok tavasszal.

  • Eduline

Az érettségi vizsga térítésmentes a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig – olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában. Ingyenes továbbá, az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája.

Abban az esetben is ingyen vizsgázhattok, ha szakgimnáziumban érettségivel rendelkeztek, de egy szakmai érettségi vizsgatárgyból szeretnétek vizsgázni. Ilyenkor az első és a javító-pótlóvizsga is térítésmentes.

Mikor kell fizetni a vizsgáért?

Az OH tájékoztatója szerinte a fentieken kívül minden esetben fizetni kell a vizsgáért. Vagyis például, ha már nincs tanulói jogviszonyotok, ha már van érettségi bizonyítványotok, ha nem az első javító -vagy pótló vizsgára készültök.

Ha a jelentkezését egy kormányhivatalba nyújtjátok be, a középszintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes minimálbér 15 %-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell kifizetnetek az Oktatási Hivatalnak (ez az összeg 2020-ban 24 000 Ft volt).

Az emelt szintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes minimálbér 25 %-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnetek az OH számára (ez az összeg 2020-ban 40 000 Ft volt).

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.