Milyen esetekben kell fizetnetek az érettségi vizsgákért?

Hamarosan elkezdődik az érettségire jelentkezés időszaka, ezért fontos tisztázni, hogy milyen esetekben kell fizetnetek azért, hogy vizsgázhassatok tavasszal.

  • Eduline

Az érettségi vizsga térítésmentes a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig – olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában. Ingyenes továbbá, az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája.

Abban az esetben is ingyen vizsgázhattok, ha szakgimnáziumban érettségivel rendelkeztek, de egy szakmai érettségi vizsgatárgyból szeretnétek vizsgázni. Ilyenkor az első és a javító-pótlóvizsga is térítésmentes.

Mikor kell fizetni a vizsgáért?

Az OH tájékoztatója szerinte a fentieken kívül minden esetben fizetni kell a vizsgáért. Vagyis például, ha már nincs tanulói jogviszonyotok, ha már van érettségi bizonyítványotok, ha nem az első javító -vagy pótló vizsgára készültök.

Ha a jelentkezését egy kormányhivatalba nyújtjátok be, a középszintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes minimálbér 15 %-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell kifizetnetek az Oktatási Hivatalnak (ez az összeg 2020-ban 24 000 Ft volt).

Az emelt szintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes minimálbér 25 %-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnetek az OH számára (ez az összeg 2020-ban 40 000 Ft volt).

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.