Taroltak a keresztféléves felvételin a gazdasági és a műszaki szakok

A keresztféléves képzésekre idén több mint négyszázzal többen jelentkeztek, mint tavaly ilyenkor, a mesterképzésekre jelentkezők száma pedig több mint ezer fővel nőtt.

  • Eduline

November 20-án zárult le a keresztféléves képzések felvételi eljárásának hitelesítési időszaka. A jövő februárban induló szakokra összesen 6439-en nyújtották be jelentkezésüket. A keresztféléves felvételi eljárásban a felsőoktatási intézmények szinte csak a mesterképzéseket hirdették meg állami ösztöndíjas formában, így végül a mesterképzésre 5535-en, alapképzésre pedig 754-en jelentkeztek, ebből mindegy 5204-en állami ösztöndíjas képzésre. A mesterképzések elsőhelyes jelentkezéseit figyelembe véve idén is a gazdaságtudományi és a műszaki szakok a legnépszerűbbek.

Mi volt a legnépszerűbb?

A legtöbben a vezetés és szervezés képzést választották, szám szerint 698-an, második helyen gépészmérnöki képzés szerepelt 361, míg a harmadik helyen a mérnökinformatikus 354 jelentkezővel - írják a közleményben.

Mikor lesz újra dolgotok a felvételiben?

Jelenleg is zajlik a jelentkezők által rögzített adatok és a feltöltött dokumentumok feldolgozása, az érintettek - a dokumentumok feldolgozottságától függően - az E-felvételiben ellenőrizhetik a felvételi nyilvántartásban található adataikat, dokumentumaikat, pontszámaikat - közölte az ITM.

Az ügyintézési időszak december 12-én indul. A felvételi benyújtását követően megszerzett dokumentumok másolatai (például felsőfokú oklevél, többletpontot igazoló dokumentumok) 2021. január 11-ig tölthetők fel. zintén január 11-ig van a jelentkezőknek lehetőségük - szükség esetén - egy alkalommal módosítani a jelentkezési sorrendet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.