Taroltak a keresztféléves felvételin a gazdasági és a műszaki szakok

A keresztféléves képzésekre idén több mint négyszázzal többen jelentkeztek, mint tavaly ilyenkor, a mesterképzésekre jelentkezők száma pedig több mint ezer fővel nőtt.

  • Eduline

November 20-án zárult le a keresztféléves képzések felvételi eljárásának hitelesítési időszaka. A jövő februárban induló szakokra összesen 6439-en nyújtották be jelentkezésüket. A keresztféléves felvételi eljárásban a felsőoktatási intézmények szinte csak a mesterképzéseket hirdették meg állami ösztöndíjas formában, így végül a mesterképzésre 5535-en, alapképzésre pedig 754-en jelentkeztek, ebből mindegy 5204-en állami ösztöndíjas képzésre. A mesterképzések elsőhelyes jelentkezéseit figyelembe véve idén is a gazdaságtudományi és a műszaki szakok a legnépszerűbbek.

Mi volt a legnépszerűbb?

A legtöbben a vezetés és szervezés képzést választották, szám szerint 698-an, második helyen gépészmérnöki képzés szerepelt 361, míg a harmadik helyen a mérnökinformatikus 354 jelentkezővel - írják a közleményben.

Mikor lesz újra dolgotok a felvételiben?

Jelenleg is zajlik a jelentkezők által rögzített adatok és a feltöltött dokumentumok feldolgozása, az érintettek - a dokumentumok feldolgozottságától függően - az E-felvételiben ellenőrizhetik a felvételi nyilvántartásban található adataikat, dokumentumaikat, pontszámaikat - közölte az ITM.

Az ügyintézési időszak december 12-én indul. A felvételi benyújtását követően megszerzett dokumentumok másolatai (például felsőfokú oklevél, többletpontot igazoló dokumentumok) 2021. január 11-ig tölthetők fel. zintén január 11-ig van a jelentkezőknek lehetőségük - szükség esetén - egy alkalommal módosítani a jelentkezési sorrendet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.