A keresztféléves képzésekre idén több mint négyszázzal többen jelentkeztek, mint tavaly ilyenkor, a mesterképzésekre jelentkezők száma pedig több mint ezer fővel nőtt.
November 20-án zárult le a keresztféléves képzések felvételi eljárásának hitelesítési időszaka. A jövő februárban induló szakokra összesen 6439-en nyújtották be jelentkezésüket. A keresztféléves felvételi eljárásban a felsőoktatási intézmények szinte csak a mesterképzéseket hirdették meg állami ösztöndíjas formában, így végül a mesterképzésre 5535-en, alapképzésre pedig 754-en jelentkeztek, ebből mindegy 5204-en állami ösztöndíjas képzésre. A mesterképzések elsőhelyes jelentkezéseit figyelembe véve idén is a gazdaságtudományi és a műszaki szakok a legnépszerűbbek.
Mi volt a legnépszerűbb?
A legtöbben a vezetés és szervezés képzést választották, szám szerint 698-an, második helyen gépészmérnöki képzés szerepelt 361, míg a harmadik helyen a mérnökinformatikus 354 jelentkezővel - írják a közleményben.
Mikor lesz újra dolgotok a felvételiben?
Jelenleg is zajlik a jelentkezők által rögzített adatok és a feltöltött dokumentumok feldolgozása, az érintettek - a dokumentumok feldolgozottságától függően - az E-felvételiben ellenőrizhetik a felvételi nyilvántartásban található adataikat, dokumentumaikat, pontszámaikat - közölte az ITM.
Az ügyintézési időszak december 12-én indul. A felvételi benyújtását követően megszerzett dokumentumok másolatai (például felsőfokú oklevél, többletpontot igazoló dokumentumok) 2021. január 11-ig tölthetők fel. zintén január 11-ig van a jelentkezőknek lehetőségük - szükség esetén - egy alkalommal módosítani a jelentkezési sorrendet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
