Németérettségivel folytatódnak a vizsgák: több mint háromezren méretik meg magukat

Ma a német nyelvi, a belügyi rendészeti ismeretek, a mozgóképkultúra és médiaismeret, valamint a dráma írásbelikkel folytatódnak az érettségi vizsgák.

  • Eduline

Az Oktatási Hivatal adatai szerint német nyelvből középszinten 318 helyszínen 2540, emelt szinten 37 helyszínen 672 vizsgázó tesz érettségi vizsgát.

Az élő idegen nyelvi írásbeli érettségi vizsgák szerkezete minden idegen nyelv esetében azonos. Középszinten az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. Az első feladatlap (olvasott szöveg értése) kitöltésére 60, a másodikéra (nyelvhelyesség) 30 perc áll rendelkezésre. 15 perces szünet után hallott szöveg értésére vonatkozó feladatlap megoldása következik 30 percben, majd 60 perc áll rendelkezésre az íráskészséget vizsgáló feladatsorra. Az emelt szintű írásbeli vizsga teljes időtartama 240 perc. A vizsgán az előzőekben is felsorolt feladatlapok szerepelnek ugyanabban a sorrendben, azonban a feladatok megoldására fordítható időtartam 70, 50, 30 és 90 perc.

Délután belügyi rendészeti ismeretekből középszinten három helyszínen három, emelt szinten 15 helyszínen 60 vizsgázó érettségizik. Mozgóképkultúra és médiaismeretből középszinten 11 helyszínen 16-an méretik meg a tudásukat, dráma középszintű vizsgát pedig két helyszínen három vizsgázó tesz.

A teljes szezon érettségi vizsgáinak időpontjait itt nézhetitek megaz érvényben lévő szabályokról bővebben itt írtunk. 

A folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok az idei őszi érettségiről.

Miért jár pluszpont a keresztféléves felvételin?

Érdemes utánajárnotok, miért kaphattok pluszpontot a felvételin, mert akár egy korábban megszerzett szakképesítés, vagy éppen egy feledésbe merült versenyeredmény igazolása is hasznotokra válhat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.