Magyarérettségivel indul a hét - két feladatlap és négy óra munka vár a vizsgázókra

Múlt héten nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgával indult a 2020-as őszi érettségi szezon, ma magyar nyelv és irodalomból érettségiznek a diákok. Mutatjuk, milyen feladatokat kell megoldaniuk.

  • Eduline

Középszinten négy óra alatt két feladatlapot kell majd megoldaniuk a vizsgázóknak. Az első rész megoldására 90 percük lesz. A feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatból áll. A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. A második részre pedig 150 percük lesz majd.

Miből áll az első rész?

Egy szövegértési részből, ahol a feladat szövege egy (esetleg két, egymással összefüggő), 700-1000 szavas ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete – hívja fel a figyelmet az Oktatási Hivatal. Az érettségizőknek értelmezniük kell a szöveget, majd az alapján különböző feladatokat kell megoldaniuk. Az első feladatlap második részében egy érvelési vagy egy gyakorlati szövegalkotási feladat van – a kettő közül csak egyet kell választani.

A második feladatlap megoldására már 150 percük lesz, ahol két feladatból választhatnak. „Mindkét feladat bázisszövege lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet. A művek származhatnak bármely korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete. Mindkét feladat lényeges eleme az irodalmi szövegekben megjelenő problémák felismerése és az azokra való reflektálás. Mindkét feladat tartalmazza az értelmezés, összehasonlítás középpontjába állítandó problémát, annak kiemelt szempontját, szempontjait (pl. a megjelenített téma, élmény, probléma, helyzet; a szereplő(k) viselkedése, jellemzése, egymáshoz való viszonya; a motívumok szerepe, jelentése; különböző korok életszemlélete, értékrendje)” – olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.

Mire kaphattok pontokat?

Az első részben 40 pont szerezhető a szövegértési feladatra, 10 pont pedig szövegalkotásási részre. A második feladatlap pontozása a következő: tartalmi minőségért 25 pont, szövegszerkezetért 5 pont, nyelvi igényességért 10 pont jár. Ezeken kívül összesen 10 pontot szerezhettek a helyesírásért, írásképért.

Az első hét teljes menetrendjét itt nézhetitek meg. Az őszi érettségi statisztikáival pedig ebben az anyagban fogalkoztunk részletesen.

Ilyen lesz az őszi érettségi első hete: minden fontos dátum egy helyen

A héten a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbelikkel kezdődött el az őszi érettségi szezon, a java azonban még hátravan. Mutatjuk az első hét dátumait.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.