Mi lesz azokkal az érettségizőkkel, akik jelenleg digitális oktatásban vesznek részt?

A ma kezdődő őszi érettségivel rengeteg speciális kérdés merült fel a jelenlegi különleges helyzetnek köszönhetően. Ilyen például az is, hogy részt vehetnek-e az érettségin azok a vizsgázók, akik jelenleg tantermen kívüli digitális oktatásban tanulnak? Mutatjuk a választ.

  • Eduline

Amennyiben a vizsgázó nincs hatósági karanténban, nem beteg, és a testhőmérséklete a beléptetéskor végzett kötelező vizsgálat során nem haladja meg az országos tisztifőorvos által meghatározott mértéket, részt vehet a vizsgán - írja az Oktatási Hivatal (OH).

Abban az esetben viszont, ha a fentiekben felsoroltak közül bármelyik teljesül, az érettségizőnek sajnos ki kell hagynia a vizsgát. Ilyenkor a diák fel nem róható okból marad távol, ezért pótló vizsgát tehet. A pótló vizsgákra mindhárom esetben - hatóségi karantén, betegség, magas testhőmérséklet beléptetéskor - ugyanazok a szabályok vonatkoznak, amelyekről itt írtunk korábban.

Az idei őszi érettségit egyébként normál menetrend szerint szervezik, de legfeljebb tízen lehetnek egy teremben és a dolgozatokat is pihentetni fogják. Az Oktatási Hivatal (OH) közzétette az idei őszi érettségire javasolt biztonsági óvintézkedéseket. Most megtartják a szóbeli számonkéréseket is, de minden vizsgahelyszínen biztosítani kell a megfelelő mennyiségű kézfertőtlenítőt, és a szervezőknek mindent meg kell tenniük a csoportosulások elkerülése érdekében. A szabályokról bővebben itt írtunk. 

2020-ban a koronavírus járvány miatt kialakult helyzetben, a korábbi évekhez képest rengetegen vizsgáznak majd. Itt nézhetitek meg a pontos számokat. A 2020-as őszi érettségiről pedig itt olvashattok el mindent.

Tippek, hogy túléljétek az őszi érettségit

Hamarosan itt vannak az őszi érettségik, sokan izgulnak most a vizsgák miatt, hiszen a vírus miatt most sem könnyű a helyzet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.