Mi lesz azokkal az érettségizőkkel, akik jelenleg digitális oktatásban vesznek részt?

A ma kezdődő őszi érettségivel rengeteg speciális kérdés merült fel a jelenlegi különleges helyzetnek köszönhetően. Ilyen például az is, hogy részt vehetnek-e az érettségin azok a vizsgázók, akik jelenleg tantermen kívüli digitális oktatásban tanulnak? Mutatjuk a választ.

  • Eduline

Amennyiben a vizsgázó nincs hatósági karanténban, nem beteg, és a testhőmérséklete a beléptetéskor végzett kötelező vizsgálat során nem haladja meg az országos tisztifőorvos által meghatározott mértéket, részt vehet a vizsgán - írja az Oktatási Hivatal (OH).

Abban az esetben viszont, ha a fentiekben felsoroltak közül bármelyik teljesül, az érettségizőnek sajnos ki kell hagynia a vizsgát. Ilyenkor a diák fel nem róható okból marad távol, ezért pótló vizsgát tehet. A pótló vizsgákra mindhárom esetben - hatóségi karantén, betegség, magas testhőmérséklet beléptetéskor - ugyanazok a szabályok vonatkoznak, amelyekről itt írtunk korábban.

Az idei őszi érettségit egyébként normál menetrend szerint szervezik, de legfeljebb tízen lehetnek egy teremben és a dolgozatokat is pihentetni fogják. Az Oktatási Hivatal (OH) közzétette az idei őszi érettségire javasolt biztonsági óvintézkedéseket. Most megtartják a szóbeli számonkéréseket is, de minden vizsgahelyszínen biztosítani kell a megfelelő mennyiségű kézfertőtlenítőt, és a szervezőknek mindent meg kell tenniük a csoportosulások elkerülése érdekében. A szabályokról bővebben itt írtunk. 

2020-ban a koronavírus járvány miatt kialakult helyzetben, a korábbi évekhez képest rengetegen vizsgáznak majd. Itt nézhetitek meg a pontos számokat. A 2020-as őszi érettségiről pedig itt olvashattok el mindent.

Tippek, hogy túléljétek az őszi érettségit

Hamarosan itt vannak az őszi érettségik, sokan izgulnak most a vizsgák miatt, hiszen a vírus miatt most sem könnyű a helyzet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.