Várhatóan október közepén jelennek meg a keresztféléves felvételi tudnivalói, vannak azonban olyan szabályok, amiket már most is lehet tudni. Ilyen például az, hogy pontosan hány szakot jelölhettek meg díjmentesen.
Korábban már írtunk róla, hogy a 2021 februárjában induló egyetemi és főiskolai képzésekre vonatkozó keresztféléves felvételi eljárás tudnivalói október közepén jelennek meg. A felvételi tájékoztató tartalmazza majd a szakok pontos követelményeit és a pontszámítási szabályokat is. A jelentkezési időszak november 15-ig fog tartani.
A keresztféléves felvételi eljárásban - csak úgy, mint az általánosban - legfeljebb hat helyre jelentkezhettek majd, ebből háromra díjmentesen. A további jelentkezési helyekért kiegészíti díjat kell fizetni, amelynek összegét a felvételi tájékoztatóban fogják rögzíteni - a 2020. szeptemberében induló képzések esetén ez szakonként 2000-2000 forint volt.
Mikor nem számít a jelentkezés két külön szaknak?
Amennyiben ugyanannak a jelentkezési helynek az állami ösztöndíjas és önköltséges formáját is megjelölitek - azaz megegyezik az intézmény, a kar, a szak, a képzési szint, a munkarend, a képzési hely és nyelv, csak a finanszírozási forma tér el -, akkor ezt ugyan két sorban kell feltüntetni a jelentkezéskor, ám az eljárási díj szempontjából ez egy jelentkezési helynek minősül. Így például a díjmentes három képzés esetén legfeljebb 6 jelentkezési hely megjelölésére is van lehetőségetek.
Természetesen az egymáshoz tartozó állami ösztöndíjas és önköltséges képzéseknek nem feltétlenül kell követniük egymást a jelentkezéskor felállított sorrendetekben.
Nyelvvizsgák a továbbtanuláshoz: itt találjátok a teljes listát
Nemzetközi vagy Magyarországon akkreditált nyelvvizsgát tennétek továbbtanulás vagy munka miatt? Mutatjuk azoknak a nyelvvizsgáknak a listáját, amiket elfogadnak a felvételihez.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
