Hány szakot jelölhettek meg ingyen a keresztféléves felvételin?

Várhatóan október közepén jelennek meg a keresztféléves felvételi tudnivalói, vannak azonban olyan szabályok, amiket már most is lehet tudni. Ilyen például az, hogy pontosan hány szakot jelölhettek meg díjmentesen.

  • Eduline

Korábban már írtunk róla, hogy a 2021 februárjában induló egyetemi és főiskolai képzésekre vonatkozó keresztféléves felvételi eljárás tudnivalói október közepén jelennek meg. A felvételi tájékoztató tartalmazza majd a szakok pontos követelményeit és a pontszámítási szabályokat is. A jelentkezési időszak november 15-ig fog tartani.

A keresztféléves felvételi eljárásban - csak úgy, mint az általánosban - legfeljebb hat helyre jelentkezhettek majd, ebből háromra díjmentesen. A további jelentkezési helyekért kiegészíti díjat kell fizetni, amelynek összegét a felvételi tájékoztatóban fogják rögzíteni - a 2020. szeptemberében induló képzések esetén ez szakonként 2000-2000 forint volt.

Mikor nem számít a jelentkezés két külön szaknak?

Amennyiben ugyanannak a jelentkezési helynek az állami ösztöndíjas és önköltséges formáját is megjelölitek - azaz megegyezik az intézmény, a kar, a szak, a képzési szint, a munkarend, a képzési hely és nyelv, csak a finanszírozási forma tér el -, akkor ezt ugyan két sorban kell feltüntetni a jelentkezéskor, ám az eljárási díj szempontjából ez egy jelentkezési helynek minősül. Így például a díjmentes három képzés esetén legfeljebb 6 jelentkezési hely megjelölésére is van lehetőségetek.

Természetesen az egymáshoz tartozó állami ösztöndíjas és önköltséges képzéseknek nem feltétlenül kell követniük egymást a jelentkezéskor felállított sorrendetekben.

Nyelvvizsgák a továbbtanuláshoz: itt találjátok a teljes listát

Nemzetközi vagy Magyarországon akkreditált nyelvvizsgát tennétek továbbtanulás vagy munka miatt? Mutatjuk azoknak a nyelvvizsgáknak a listáját, amiket elfogadnak a felvételihez.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.