Hány szakot jelölhettek meg ingyen a keresztféléves felvételin?

Várhatóan október közepén jelennek meg a keresztféléves felvételi tudnivalói, vannak azonban olyan szabályok, amiket már most is lehet tudni. Ilyen például az, hogy pontosan hány szakot jelölhettek meg díjmentesen.

  • Eduline

Korábban már írtunk róla, hogy a 2021 februárjában induló egyetemi és főiskolai képzésekre vonatkozó keresztféléves felvételi eljárás tudnivalói október közepén jelennek meg. A felvételi tájékoztató tartalmazza majd a szakok pontos követelményeit és a pontszámítási szabályokat is. A jelentkezési időszak november 15-ig fog tartani.

A keresztféléves felvételi eljárásban - csak úgy, mint az általánosban - legfeljebb hat helyre jelentkezhettek majd, ebből háromra díjmentesen. A további jelentkezési helyekért kiegészíti díjat kell fizetni, amelynek összegét a felvételi tájékoztatóban fogják rögzíteni - a 2020. szeptemberében induló képzések esetén ez szakonként 2000-2000 forint volt.

Mikor nem számít a jelentkezés két külön szaknak?

Amennyiben ugyanannak a jelentkezési helynek az állami ösztöndíjas és önköltséges formáját is megjelölitek - azaz megegyezik az intézmény, a kar, a szak, a képzési szint, a munkarend, a képzési hely és nyelv, csak a finanszírozási forma tér el -, akkor ezt ugyan két sorban kell feltüntetni a jelentkezéskor, ám az eljárási díj szempontjából ez egy jelentkezési helynek minősül. Így például a díjmentes három képzés esetén legfeljebb 6 jelentkezési hely megjelölésére is van lehetőségetek.

Természetesen az egymáshoz tartozó állami ösztöndíjas és önköltséges képzéseknek nem feltétlenül kell követniük egymást a jelentkezéskor felállított sorrendetekben.

Nyelvvizsgák a továbbtanuláshoz: itt találjátok a teljes listát

Nemzetközi vagy Magyarországon akkreditált nyelvvizsgát tennétek továbbtanulás vagy munka miatt? Mutatjuk azoknak a nyelvvizsgáknak a listáját, amiket elfogadnak a felvételihez.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.