"Akkor is kötelező emelt szinten érettségiznem, ha nem akarok egyetemre menni?"

Már rengetegszer írtunk róla, hogy 2020-tól alapképzésre és osztatlan mesterképzésre felvételizőknek kötelező legalább egy emelt szintű érettségi vizsgával, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkeznie. De mi a helyzet akkor, ha nem szeretnétek az érettségi után egyetemen vagy főiskolán továbbtanulni? Rátok is vonatkozik a szabály? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline

2020-tól ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, alapvető és általános felvételi követelmény, hogy rendelkezzetek legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi eredménnyel, vagy egy (legalább alapképzésben vagy régi rendszer szerinti főiskolai képzésben szerzett) felsőfokú oklevéllel. Arról, hogy 2021-ben egyes szakokon milyen emelt szintű érettségit fogadnak majd el, itt írtunk korábban.

Az emelt szintű érettségi kötelezettsége alól mentesülhettek, ha felsőoktatási szakképzésre, illetve olyan képzésre jelentkeztek, amelyen a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján állapítják meg (edző alapképzési szak, művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, valamint azok az egy- és kétszakos osztatlan tanár szakok, ahol csak gyakorlati vizsga van). Mindemellett természetesen akkor sem kötelező egyetlen tárgyból sem emelt szinten érettségiznetek, ha nem szeretnétek egyetemen vagy főiskolán továbbtanulni.

Abban az esetben, ha később meggondolnátok magatokat, és egy-két év múlva mégis továbbtanulnátok a felsőoktatásban, tudtok majd szintemelő vizsgát tenni. Vagyis, ha az akkori követelmények szerint kötelező lesz a választott szakotokon mondjuk az emelt matekérettségi, akkor tudtok belőle utólag is érettségizni. Szintemelő érettségire ugyanis az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt vagy után is sor kerülhet.

Öt fontos dolog, amit tudnotok kell ha 2021-ben felvételiztek

Milyenek lesznek a minimumponthatárok a 2021-es felsőoktatási felvételin, kötelező lesz az emelt szint? A 2021-es felvételi csak év végén rajtol, de néhány dolgot már most tudni lehet a szabályokról.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.