Már rengetegszer írtunk róla, hogy 2020-tól alapképzésre és osztatlan mesterképzésre felvételizőknek kötelező legalább egy emelt szintű érettségi vizsgával, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkeznie. De mi a helyzet akkor, ha nem szeretnétek az érettségi után egyetemen vagy főiskolán továbbtanulni? Rátok is vonatkozik a szabály? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
2020-tól ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, alapvető és általános felvételi követelmény, hogy rendelkezzetek legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi eredménnyel, vagy egy (legalább alapképzésben vagy régi rendszer szerinti főiskolai képzésben szerzett) felsőfokú oklevéllel. Arról, hogy 2021-ben egyes szakokon milyen emelt szintű érettségit fogadnak majd el, itt írtunk korábban.
Az emelt szintű érettségi kötelezettsége alól mentesülhettek, ha felsőoktatási szakképzésre, illetve olyan képzésre jelentkeztek, amelyen a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján állapítják meg (edző alapképzési szak, művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, valamint azok az egy- és kétszakos osztatlan tanár szakok, ahol csak gyakorlati vizsga van). Mindemellett természetesen akkor sem kötelező egyetlen tárgyból sem emelt szinten érettségiznetek, ha nem szeretnétek egyetemen vagy főiskolán továbbtanulni.
Abban az esetben, ha később meggondolnátok magatokat, és egy-két év múlva mégis továbbtanulnátok a felsőoktatásban, tudtok majd szintemelő vizsgát tenni. Vagyis, ha az akkori követelmények szerint kötelező lesz a választott szakotokon mondjuk az emelt matekérettségi, akkor tudtok belőle utólag is érettségizni. Szintemelő érettségire ugyanis az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt vagy után is sor kerülhet.
Öt fontos dolog, amit tudnotok kell ha 2021-ben felvételiztek
Milyenek lesznek a minimumponthatárok a 2021-es felsőoktatási felvételin, kötelező lesz az emelt szint? A 2021-es felvételi csak év végén rajtol, de néhány dolgot már most tudni lehet a szabályokról.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
