Már rengetegszer írtunk róla, hogy 2020-tól alapképzésre és osztatlan mesterképzésre felvételizőknek kötelező legalább egy emelt szintű érettségi vizsgával, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkeznie. De mi a helyzet akkor, ha nem szeretnétek az érettségi után egyetemen vagy főiskolán továbbtanulni? Rátok is vonatkozik a szabály? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
2020-tól ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, alapvető és általános felvételi követelmény, hogy rendelkezzetek legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi eredménnyel, vagy egy (legalább alapképzésben vagy régi rendszer szerinti főiskolai képzésben szerzett) felsőfokú oklevéllel. Arról, hogy 2021-ben egyes szakokon milyen emelt szintű érettségit fogadnak majd el, itt írtunk korábban.
Az emelt szintű érettségi kötelezettsége alól mentesülhettek, ha felsőoktatási szakképzésre, illetve olyan képzésre jelentkeztek, amelyen a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján állapítják meg (edző alapképzési szak, művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, valamint azok az egy- és kétszakos osztatlan tanár szakok, ahol csak gyakorlati vizsga van). Mindemellett természetesen akkor sem kötelező egyetlen tárgyból sem emelt szinten érettségiznetek, ha nem szeretnétek egyetemen vagy főiskolán továbbtanulni.
Abban az esetben, ha később meggondolnátok magatokat, és egy-két év múlva mégis továbbtanulnátok a felsőoktatásban, tudtok majd szintemelő vizsgát tenni. Vagyis, ha az akkori követelmények szerint kötelező lesz a választott szakotokon mondjuk az emelt matekérettségi, akkor tudtok belőle utólag is érettségizni. Szintemelő érettségire ugyanis az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt vagy után is sor kerülhet.
Öt fontos dolog, amit tudnotok kell ha 2021-ben felvételiztek
Milyenek lesznek a minimumponthatárok a 2021-es felsőoktatási felvételin, kötelező lesz az emelt szint? A 2021-es felvételi csak év végén rajtol, de néhány dolgot már most tudni lehet a szabályokról.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
