Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Rossz trend folytatását mutatják, és az egész magyar gazdaság számára elszomorítóak az idei műszaki felsőoktatási felvételik eredményei – közölte az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetsége (EJMSZ).
Egyértelműen látszik, hogy 2020-ban drasztikusan kevesen és nagyon hiányos tudással jelentkeztek továbbtanulási szándékkal a műszaki képzésekre. Az intézmények pedig erre válaszul – kevés kivételtől eltekintve – alacsonyabb ponthatárokat meghúzva engedték be a jelentkezőket a szakjaikra. Akadt olyan hely, ahol már 300 pont alatt be lehetett jutni mérnökképzésre. Ez a helyzet nem vet jó fényt a műszaki területek jövőjére - írja a hvg.hu az EJMSZ legfrissebb helyzetértékelésére hivatkozva.
Az EJMSZ szerint a most bejutottak közt várható lemorzsolódások után évről évre kevesebb műszaki, mérnök szakember lép a hazai munkaerőpiacra, ami hosszú távon a gazdaság teljesítményét is visszavetheti. Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke szerint a közoktatás jelenleg nem készíti fel a diákokat az egyetemi követelményekre, főleg nem az emeltszintű érettségire.
Nincsenek jól felszerelt hallgatói laborok, rohamosan öregszenek az oktatók, és ma már szinte generációk hiányoznak a tanári gárdából.
Ábrahám László azt is hozzátette, sok helyen az országban már most is képesítés nélküli pedagógusok oktatják a matematikát, vagy éppen a fizikát. Ez pedig a természettudományos képzések színvonalának a visszazuhanását eredményezi. Majd kiemelte: ha a műszaki értelmiség képzése a jövőben sem kap elég figyelmet és anyagi juttatást, akkor a magyar gazdasági fejlődés könnyen lelassulhat, sőt közép-, hosszú távon akár azzal is járhat, hogy a technológiai alapú, tudásigényes beruházások nem nálunk valósulnak meg.
Az EJMSZ elnöke szerint mindezt úgy lehetne megfékezni, ha a középiskolák szoros kapcsolatokat ápolnának a környezetükben, megyéjükben működő nagyvállalatokkal, amelyeknél a műszaki szaktudás kiemelt szerephez jut, illetve szimpatikussá tennék a diákok számára az ilyen típusú képzéseket.
Korábban már írtunk róla, hogy műszaki képzésre összesen 13 252-en jelentkeztek idén, közülük közel tízezren első helyen, állami képzésre 12 327-en. Azt, hogy milyen ponthatárokat húztak az egyetemek a műszaki szakokon, itt nézhetitek meg:
Ilyenek a 2020-as ponthatárok a legnépszerűbb műszaki szakokon
Gépészmérnöki, villamosmérnöki, vagy egyéb népszerű műszaki képzésre jelentkeztetek? Itt megnézhetitek, milyen ponthatárokat húztak idén a felsőoktatási intézmények.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.