Friss felvételi statisztikák - több ezren kezdhetik ősztől az egyetemet ezeken a szakokon

Nyilvánosságra hozták az idei felvételi számait. Mutatjuk, hányan kezdenek ősztől a legnépszerűbb alap és osztatlan képzéseken.

  • Eduline

A 2020 szeptemberében induló egyetemi, főiskolai képzésekre 91 460-an jelentkeztek és rekordkevesen, 86 122-en kezdik majd el az egyetemet. A jelentkezők közül legtöbben, 57 799-en alapképzést jelöltek meg első helyen.

Az idei toplista első két helyét évek óta változatlanul ugyanaz a két szak foglalja el, tavalyhoz képest a harmadik helyre azonban felkúszott a szintén nagy népszerűségnek örvendő pszichológia szak. Ha kíváncsiak vagytok, hogy milyen végleges ponthatárok születtek ezeken a népszerű szakokon az általános felvételi eljárásban, akkor kattintsatok ide. Ha a többi szakra is kíváncsiak vagytok, akkor itt kereshettek az összes ponthatár között.

Itt azt nézhetitek meg, hogy hányan jelentkeztek és hányan kerültek be a legnépszerűbb alap és osztatlan képzésekre:

KépzésJelentkezőkFelvettek
gazdálkodási és menedzsment8907

3210

kereskedelem és marketing6498

1867

pszichológia5133

1333

mérnökinformatikus4874

2286

turizmus-vendéglátás4399

1393

ápolás-betegellátás4239

2227

programtervező informatikus3762

1575

pénzügy és számvitel3453

1437

gazdaságinformatikus3347

1227

kommunikáció- és médiatudomány3107

1093

Ha esetleg nem kerültetek be a kiválasztott képzésre, de szeretnétek ősztől egyetemen tanulni, akkor sem kell szomorkodni, hamarosan indul a pótfelvételi. Ha nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb infókról, akkor itt megnézhetitek a folyamatosan frissülő cikkeinket.

Milyenek lesznek a pótfelvételi ponthatárai? Tavaly ezek voltak a szempontok

Bár még nem indult el az idei pótfelvételi, az előző évek tapasztalatai alapján hamarosan meghirdetik. Mutatjuk, mire számíthattok a ponthatárokkal kapcsolatban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.