Friss felvételi statisztikák - több ezren kezdhetik ősztől az egyetemet ezeken a szakokon

Nyilvánosságra hozták az idei felvételi számait. Mutatjuk, hányan kezdenek ősztől a legnépszerűbb alap és osztatlan képzéseken.

  • Eduline

A 2020 szeptemberében induló egyetemi, főiskolai képzésekre 91 460-an jelentkeztek és rekordkevesen, 86 122-en kezdik majd el az egyetemet. A jelentkezők közül legtöbben, 57 799-en alapképzést jelöltek meg első helyen.

Az idei toplista első két helyét évek óta változatlanul ugyanaz a két szak foglalja el, tavalyhoz képest a harmadik helyre azonban felkúszott a szintén nagy népszerűségnek örvendő pszichológia szak. Ha kíváncsiak vagytok, hogy milyen végleges ponthatárok születtek ezeken a népszerű szakokon az általános felvételi eljárásban, akkor kattintsatok ide. Ha a többi szakra is kíváncsiak vagytok, akkor itt kereshettek az összes ponthatár között.

Itt azt nézhetitek meg, hogy hányan jelentkeztek és hányan kerültek be a legnépszerűbb alap és osztatlan képzésekre:

KépzésJelentkezőkFelvettek
gazdálkodási és menedzsment8907

3210

kereskedelem és marketing6498

1867

pszichológia5133

1333

mérnökinformatikus4874

2286

turizmus-vendéglátás4399

1393

ápolás-betegellátás4239

2227

programtervező informatikus3762

1575

pénzügy és számvitel3453

1437

gazdaságinformatikus3347

1227

kommunikáció- és médiatudomány3107

1093

Ha esetleg nem kerültetek be a kiválasztott képzésre, de szeretnétek ősztől egyetemen tanulni, akkor sem kell szomorkodni, hamarosan indul a pótfelvételi. Ha nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb infókról, akkor itt megnézhetitek a folyamatosan frissülő cikkeinket.

Milyenek lesznek a pótfelvételi ponthatárai? Tavaly ezek voltak a szempontok

Bár még nem indult el az idei pótfelvételi, az előző évek tapasztalatai alapján hamarosan meghirdetik. Mutatjuk, mire számíthattok a ponthatárokkal kapcsolatban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.