A Pécsi Tudományegyetemen (PTE) várhatóan 4850 új hallgató kezdheti meg a tanévet, a felvettek száma néhány százalékkal elmarad a tavalyitól - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény az MTI-t pénteken.
Közleményükben azt írták: a hallgatók 58 százaléka alap-, 17 százaléka osztatlan, 15 százaléka mesterképzésen tanul majd, 10 százaléka felsőoktatási szakképzésen vesz részt, a felvettek több mint 86 százaléka támogatott szakra került be.
A jelentkezők idén is a nappali munkarendet preferálták, az elsőévesek 76 százaléka teljes idős képzésen tanulhat a 2020/2021-es tanév őszi félévében - tették hozzá.
Kiemelték, a képzések között továbbra is a legnépszerűbbek között van az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint az ápolás és betegellátás szak, de sokan érdeklődnek a gazdálkodás és menedzsment, a kereskedelem és marketing, a mérnökinformatikus, valamint a fogorvos szak iránt is.
Kitértek arra, hogy a legmagasabb pontszám az alapképzésen az angol nyelvű kommunikáció és médiatudomány szakhoz kellett (432), a pszichológia szak levelező munkarendjére 430, míg a nappali képzés államilag finanszírozott részére 419, az önköltségesre 420 pontra volt szükség.
A közgazdaságtudományi kar angol nyelvű képzéseire is magas volt a bejutási küszöb: a gazdálkodási és menedzsment szakra 422, a turizmus-vendéglátás szakra 408 ponttól lehetett felvételt nyerni - jegyezték meg. Hozzáfűzték: az osztatlan képzéseken a legmagasabb pontszám, 459 az önköltséges fogorvos-képzéshez kellett, míg az állami ösztöndíjas jogász szakra 414, a fogorvos szakra 413, az általános orvos szakra 402 pont volt a limit. Az osztatlan tanárszakokon a legmagasabb ponthatár az angol-orosz tanári szakpáron volt, oda 436 ponttól lehetett bejutni.
Változik a pótfelvételi, a jelentkezők háromnegyede bekerült az egyetemre - összefoglaló
A jelentkezők háromnegyedét felvették valamilyen képzésre - ismertette Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára a ponthatárok kihirdetése után tartott budapesti sajtótájékoztatón.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
