Továbbra is a kommunikáció- és médiatudomány a legnépszerűbb társadalomtudományi alapképzés. Mutatjuk, hány ponttal lehetett bekerülni a különböző szakokra.
Frissítés: Itt nézhetitek meg az összes ponthatárt.
Egyes társadalomtudományi képzéseknél a ponthatárhúzást megelőzően előzetes ponthatárt is húztak, amelyek a két legnépszerűbb képzésnél voltak a legmagasabbak - kommunikáció- és médiatudomány szakon, illetve nemzetközi tanulmányok szakon is 400-400 pont.
A következő táblázatban nézhetitek meg néhány egyetem társadalomtudományi képzéseinek ponthatárait.
| Szak neve | Előzetes ponthatár | Intézmény és ponthatár |
| kommunikáció- és médiatudomány | 400 | BCE: 425BGE: 401ELTE: 437 |
| nemzetközi tanulmányok | 400 | BCE: 433ME: 408PPKE: 402 |
| szociológia | 320 | SZTE: 346PTE: 329ELTE: 346 |
| politikatudományok | 320 | BCE: 402PE: 323PPKE: 330 |
| szociálpedagógia | - | DE: 280EKE: 280NYE: 280 |
| szociális munkás | - | ME: 310PTE: 294 DE: 290 |
| informatikus könyvtáros | - | DE: 303ELTE: 283EKE: 280 |
A 2020-as felvételin összesen 10 061-en jelentkeztek valamely társadalomtudományi képzésre. Közülük 5184-en első helyen, 8783-an pedig állami szakot jelöltek a jelentkezési lapon. A legnépszerűbb társadalomtudományi képzés idén is a kommunikáció- és médiatudomány, amelyre 3107-en jelentkeztek, azt követi 2191 jelentkezővel a nemzetközi tanulmányok, majd a szociológia (1480 felvételiző).
A 2020-as felvételi ponthatárokról szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:
ponthatárok percről percre
felvételi pontszámítás percről percre felvételi 2020 belföld felvételi ponthatárok 2020
| Idén felvételiztek? Várjátok velünk a ponthatárokat! |
Ahogy már megszokhattátok, mi is készülünk az idei ponthatárhúzásra. Este nyolc órakor jövünk a ponthatárokkal - így megtaláljátok nálunk az összes egyetem összes képzésének végleges pontszámát. Ezen felül statisztikákkal és elemzésekkel is készülünk, amiből megtudhattok mindent az idei felvételi eredményeiről, pontszámairól és a hamarosan elinduló pótfelvételiről is. Ha szeretnétek megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozzatok fel hírleveleinkre és kövessetek minket Facebookon!
|
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
