Ponthatárok 2020: ennyi kellett a társadalomtudományi képzésekhez idén

Továbbra is a kommunikáció- és médiatudomány a legnépszerűbb társadalomtudományi alapképzés. Mutatjuk, hány ponttal lehetett bekerülni a különböző szakokra.

  • Eduline

Frissítés: Itt nézhetitek meg az összes ponthatárt.

Egyes társadalomtudományi képzéseknél a ponthatárhúzást megelőzően előzetes ponthatárt is húztak, amelyek a két legnépszerűbb képzésnél voltak a legmagasabbak - kommunikáció- és médiatudomány szakon, illetve nemzetközi tanulmányok szakon is 400-400 pont.

A következő táblázatban nézhetitek meg néhány egyetem társadalomtudományi képzéseinek ponthatárait.

Szak neveElőzetes ponthatárIntézmény és ponthatár
kommunikáció- és médiatudomány400BCE: 425

BGE: 401

ELTE: 437
nemzetközi tanulmányok400BCE: 433

ME: 408

PPKE: 402
szociológia320SZTE: 346

PTE: 329

ELTE: 346
politikatudományok320BCE: 402

PE: 323

PPKE: 330
szociálpedagógia-DE: 280

EKE: 280

NYE: 280
szociális munkás-ME: 310

PTE: 294

DE: 290
informatikus könyvtáros-DE: 303

ELTE: 283

EKE: 280

A 2020-as felvételin összesen 10 061-en jelentkeztek valamely társadalomtudományi képzésre. Közülük 5184-en első helyen, 8783-an pedig állami szakot jelöltek a jelentkezési lapon. A legnépszerűbb társadalomtudományi képzés idén is a kommunikáció- és médiatudomány, amelyre 3107-en jelentkeztek, azt követi 2191 jelentkezővel a nemzetközi tanulmányok, majd a szociológia (1480 felvételiző).

A 2020-as felvételi ponthatárokról szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:

ponthatárok percről percre

felvételi pontszámítás percről percre felvételi 2020 belföld felvételi ponthatárok 2020

Idén felvételiztek? Várjátok velünk a ponthatárokat!

Ahogy már megszokhattátok, mi is készülünk az idei ponthatárhúzásra. Este nyolc órakor jövünk a ponthatárokkal - így megtaláljátok nálunk az összes egyetem összes képzésének végleges pontszámát. Ezen felül statisztikákkal és elemzésekkel is készülünk, amiből megtudhattok mindent az idei felvételi eredményeiről, pontszámairól és a hamarosan elinduló pótfelvételiről is.

Ha szeretnétek megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozzatok fel hírleveleinkre és kövessetek minket Facebookon

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.