Ennyi ponttal lehetett bekerülni informatikai képzésre a felvételin

Mennyire volt nehéz bekerülni a 2020-as felvételin valamelyik informatikai képzésre? Mutatjuk a ponthatárokat.

  • Eduline

Frissítés: Itt nézhetitek meg az összes ponthatárt.

2020-ban összesen 10 394-en jelöltek meg valamilyen informatikai alapképzést a felvételin, közülük a legtöbben - összesen 4874-en - mérnökinformatikus képzésre.

A legnépszerűbb egyetemen előfordulnak elég magas ponthatárok, de a többségük a minimumponthatár felé közelít. A táblázatban megnézhetitek pontosan milyen ponthatárok születtek ezeken a szakokon néhány egyetemet kiemelve:

SzakIntézmény és ponthatár
mérnökinformatikusBME: 374, ÓE: 320, SZE: 280
gazdaságinformatikusME: 280, SZTE: 280, BCE: 400
programtervező informatikusELTE: 395, EKE: 280, DE: 323
üzemmérnök-informatikusBME: 330, PE: 280, ÓE: 280

Várjuk együtt a ponthatárokat! Tudósítás percről percre

Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2020-as felvételi ponthatárait - az Eduline-on minden fontos infót megtaláltok a legnépszerűbb szakokról, egyetemekről és főiskolákról és persze a ponthatárokról. Tudósítás percről percre.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.