Ezekre a szakokra volt a legnehezebb bekerülni tavaly

Melyik egyetem melyik szakán húzták a legmagasabb ponthatárokat tavaly? Itt vannak a rekordmagas alapképzések ponthatárai.

  • Eduline

Nemzetközi tanulmányok, kommunikáció- és médiatudomány - ezeken a szakokon született a legmagasabb ponthatár a 2019-es felvétein. A legtöbbet mégis a Pécsi Tudományegyetem germanisztika alapszakához kellett elérni, 490 pontot. Ez mindössze tíz ponttal kevesebb a maximum elérhető, 500 pontnál.

A következő táblázatban összegyűjtöttük, hogy az állami ösztöndíjas alapképzések közül melyik egyetemre volt a legnehezebb megkerülni:

EgyetemSzakPonthatár (2019)
 Pécsi Tudományegyetem germanisztika 490
 Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás 465
 Pázmány Péter Katolikus Egyetem nemzetközi tanulmányok 464
 Pannon Egyetem nemzetközi tanulmányok 462
 Budapesti Gazdasági Egyetem kommunikáció- és médiatudomány 462
 Pécsi Tudományegyetem kommunikáció- és médiatudomány 461
 Pécsi Tudományegyetem nemzetközi tanulmányok 458
 Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi tanulmányok 458
 Budapesti Gazdasági Egyetem nemzetközi tanulmányok 456
 Károli Gáspár Református Egyetem nemzetközi tanulmányok 456

Ezekre a szakoka természetesen be lehetett kerülni alacsonyabb ponttal is, de azt már csak önköltséges formában. Jó hír azonban, hogy egyes képzéseken akár több száz pont különbség is lehet a két ponthatár között.

Ekkora különbségek is lehetnek az államilag támogatott és önköltséges képzések ponthatárai között

Úgy kalkuláltatok, hogy nem lesz elég pontotok az álom szakotok állami ösztöndíjas képzésére? De megjelöltétek a felvételi listátokban az önköltséges finanszírozási formát is? Jó hírünk van, ugyanis egyes képzéseken akár több száz pont különbség is lehet a két ponthatár között. Mutatjuk a tíz legnépszerűbb szak tavalyi számait.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna