Érettségi statisztikák - nem lettek sem rosszabbak, sem jobbak az eredmények

Kevesebben érettségiztek, az eredmények összességében nem változtak, viszont kevesebb a bukás és rosszabbak lettek az emelt szintű vizsgák - újabb tanév végi összegzés.

  • Eduline/MTI

"Sikeres tanévet tudtunk zárni" - jelentette ki Maruzsa Zoltán, ahogy már megírtuk: az érettségi jegyek átlaga idén 3,61 volt, ami nem tér el a 2013 és 2019 közötti átlageredményektől, amelyek 3,57 és 3,71 között alakultak.

Az államtitkár azt mondta: annak ellenére, hogy mások voltak a felkészülés körülményei, nem lettek "sem rosszabbak, sem jobbak" az érettségi eredmények. Az elégtelen osztályzatok aránya idén csupán 0,89 százalék volt, ez javulást jelent a 2013 és 2019 közötti időszak 1,5 és 1,02 százalék között mozgó értékéhez képest.

Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke arról, hogy az előző évekhez képest ebben az évben 30 ezerrel kevesebben tettek érettségi vizsgát, azt mondta: idén biztonsági okokból nem volt mód arra, hogy a tavaszi időszakban előrehozott vizsgát tegyenek a tanulók, érettségi bizonyítványt azonban lényegesen többen kaptak, mint az elmúlt években.

A tantárgyankénti eredményekre térve ismertette: középszinten nincs statisztikai eltérés, a három fő tantárgy esetében az elmúlt évek átlaga 3,45, idén pedig 3,47. Azokból a tantárgyakból, amelyekből kevesebben vizsgáztak, vannak eltérések, de azok sem jelentősek - jegyezte meg.

Emelt szinten a három fő tantárgy esetében a vizsgaeredmények átlaga az elmúlt négy évben 66 százalék volt, idén 60 százalék.  Az eredmény csökkenésének oka - tette hozzá az államtitkár -, hogy 2019-hez képest idén jelentősen, 26 százalékkal nőtt a vizsgák száma, mivel kötelező lett egy tárgyból az emelt szintű vizsga a felsőoktatási felvételihez.

Maruzsa Zoltán beszámolt arról is, hogy a tankerületi fenntartású intézményekben az 1-12. évfolyamon - 45 százalékkal - 1,5 százalékra csökkent az évismétlések aránya, ami 45 százalékos csökkenést jelent azt ezt megelőző tanév 2,7 százalékos arányával összevetve.

Mi lesz jövőre?

Az új Nemzeti alaptanterv (Nat) bevezetése miatt június közepén kiegészült a tankönyvjegyzék, a köznevelési intézmények idén tavalyhoz képest 385 ezerrel több, összesen 13 millió 455 ezer tankönyvet rendeltek meg - mondta az államtitkár. Hozzátette: az új Nat miatt az első, ötödik és kilencedik évfolyamon más, átdolgozott tankönyveket kapnak a tanulók. Elkezdődött a tankönyvek gyártása, kiszállításuk augusztus elején kezdődik.

Tanári fizetéssel indulnak az iskolaőrök?

Még cafatéirát is ígérnek a kezdő pedagógusi fizetés mellé azoknak, akiknek elvégeznek egy tanfolyamot augusztusban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.