Mutatjuk az összes, az első helyes jelentkezők, illetve az államilag támogatott finanszírozási formát megjelölők számát.
Összesen 4365-en jelentkeztek természettudományi képzésre 2020-ban, ebből 4210-en jelöltek meg valamilyen képzést államilag támogatott formában, 2425-en pedig első helyre sorolták ezeket a szakokat. Tavaly még közel 5000-en (4997) jelentkeztek és április óta azt is tudjuk, hogy az elmúlt húsz év legrosszabb jelentkezési számait sikerült idén összehozni.
Az alapszakok közül a biológia a legnépszerűbb, nagyjából 1500-an jelölték meg ezt a szakot, habár közülük csak 543-an sorolták első helyre ezt a képzést. A következő táblázatban az összes természettudományi képzésre jelentkező számát megnézhetitek.
| Szak | Összes jelentkező | Első helyes jelentkezők | Államilag támogatott képzésre jelentkezők |
| Biológia | 1518 | 543 | 1480 |
| Matematika | 526 | 233 | 504 |
| Kémia | 463 | 165 | 453 |
| Fizika | 398 | 235 | 381 |
| Földrajz | 326 | 147 | 320 |
| Földtudományi | 225 | 103 | 222 |
| Környezettan | 180 | 44 | 170 |
Ha kíváncsiak vagytok, hogy tavaly hány ponttól lehetett bekerülni ezekre a szakokra, akkor itt megnézhetitek őket. A 2018-as ponthatárokat itt, a 2017-es ponthatárokat pedig itt találjátok. Csak annyit kell tennetek, hogy kikeresetitek az adott egyetemet vagy főiskolát, illetve azt a kart és szakot, ahová jelentkeztetek.
A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Ennyi ponttal lehetett bekerülni pszichológia szakra a 2019-es felvételin
A 2020-as felsőoktatási felvételin a legnépszerűbb szakok listájában a toplista első két helyét évek óta változatlanul ugyanaz a két szak foglalja el, tavalyhoz képest a harmadik helyre azonban felkúszott a szintén nagy népszerűségnek örvendő pszichológia szak. Ezért most megnéztük, hogy 2019-ben hány pontot kellett összegyűjteniük azoknak, akik ilyen képzésen kezdték meg a tanulmányaikat a felsőoktatásban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
