Jóval a tavalyi alatt van a természettudományos képzésekre jelentkezők száma

Mutatjuk az összes, az első helyes jelentkezők, illetve az államilag támogatott finanszírozási formát megjelölők számát.

  • Eduline

Összesen 4365-en jelentkeztek természettudományi képzésre 2020-ban, ebből 4210-en jelöltek meg valamilyen képzést államilag támogatott formában, 2425-en pedig első helyre sorolták ezeket a szakokat. Tavaly még közel 5000-en (4997) jelentkeztek és április óta azt is tudjuk, hogy az elmúlt húsz év legrosszabb jelentkezési számait sikerült idén összehozni.

Az alapszakok közül a biológia a legnépszerűbb, nagyjából 1500-an jelölték meg ezt a szakot, habár közülük csak 543-an sorolták első helyre ezt a képzést. A következő táblázatban az összes természettudományi képzésre jelentkező számát megnézhetitek.

SzakÖsszes jelentkezőElső helyes jelentkezőkÁllamilag támogatott képzésre jelentkezők
Biológia 1518 543 1480
Matematika 526 233 504
Kémia 463 165 453
Fizika 398 235 381
Földrajz 326 147320 
Földtudományi 225 103 222
Környezettan 180 44 170

Ha kíváncsiak vagytok, hogy tavaly hány ponttól lehetett bekerülni ezekre a szakokra, akkor itt megnézhetitek őket. A 2018-as ponthatárokat itt, a 2017-es ponthatárokat pedig itt találjátok. Csak annyit kell tennetek, hogy kikeresetitek az adott egyetemet vagy főiskolát, illetve azt a kart és szakot, ahová jelentkeztetek.

A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Ennyi ponttal lehetett bekerülni pszichológia szakra a 2019-es felvételin

A 2020-as felsőoktatási felvételin a legnépszerűbb szakok listájában a toplista első két helyét évek óta változatlanul ugyanaz a két szak foglalja el, tavalyhoz képest a harmadik helyre azonban felkúszott a szintén nagy népszerűségnek örvendő pszichológia szak. Ezért most megnéztük, hogy 2019-ben hány pontot kellett összegyűjteniük azoknak, akik ilyen képzésen kezdték meg a tanulmányaikat a felsőoktatásban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.