Jóval a tavalyi alatt van a természettudományos képzésekre jelentkezők száma

Mutatjuk az összes, az első helyes jelentkezők, illetve az államilag támogatott finanszírozási formát megjelölők számát.

  • Eduline

Összesen 4365-en jelentkeztek természettudományi képzésre 2020-ban, ebből 4210-en jelöltek meg valamilyen képzést államilag támogatott formában, 2425-en pedig első helyre sorolták ezeket a szakokat. Tavaly még közel 5000-en (4997) jelentkeztek és április óta azt is tudjuk, hogy az elmúlt húsz év legrosszabb jelentkezési számait sikerült idén összehozni.

Az alapszakok közül a biológia a legnépszerűbb, nagyjából 1500-an jelölték meg ezt a szakot, habár közülük csak 543-an sorolták első helyre ezt a képzést. A következő táblázatban az összes természettudományi képzésre jelentkező számát megnézhetitek.

SzakÖsszes jelentkezőElső helyes jelentkezőkÁllamilag támogatott képzésre jelentkezők
Biológia 1518 543 1480
Matematika 526 233 504
Kémia 463 165 453
Fizika 398 235 381
Földrajz 326 147320 
Földtudományi 225 103 222
Környezettan 180 44 170

Ha kíváncsiak vagytok, hogy tavaly hány ponttól lehetett bekerülni ezekre a szakokra, akkor itt megnézhetitek őket. A 2018-as ponthatárokat itt, a 2017-es ponthatárokat pedig itt találjátok. Csak annyit kell tennetek, hogy kikeresetitek az adott egyetemet vagy főiskolát, illetve azt a kart és szakot, ahová jelentkeztetek.

A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Ennyi ponttal lehetett bekerülni pszichológia szakra a 2019-es felvételin

A 2020-as felsőoktatási felvételin a legnépszerűbb szakok listájában a toplista első két helyét évek óta változatlanul ugyanaz a két szak foglalja el, tavalyhoz képest a harmadik helyre azonban felkúszott a szintén nagy népszerűségnek örvendő pszichológia szak. Ezért most megnéztük, hogy 2019-ben hány pontot kellett összegyűjteniük azoknak, akik ilyen képzésen kezdték meg a tanulmányaikat a felsőoktatásban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.