Meggondoltátok magatokat és módosítanátok a megjelölt szakok sorrendjén? Mikor van erre lehetőségetek, és vissza tudjátok-e állítani azt a jelentkezési helyet, amit korábban már visszavontatok? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Mikor érdemes változtatni a sorrenden?
A változtatás akkor ajánlott, ha a jelentkezés óta megváltozott a döntésetek, melyik intézménybe szeretnétek járni inkább. Ha csak azért változtatnátok, mert például nem sikerült az alkalmassági vizsgátok a szakon, ezért hátrébb raknátok azt, nem érdemes sorrendet módosítanotok, oda amúgy sem nyerhettek felvételt – javasolja a felvi.hu.
Hányszor lehet módosítani?
Fontos tudnotok, hogy a már korábban felállított sorrendet csak egy alkalommal van lehetőségetek módosítani. Arra is érdemes figyelni, hogy ha visszavonjátok valamely jelentkezési helyeteket, azt a későbbiekben nem tudjátok újra aktiválni, visszaállítani.
Vehettek fel új képzéseket a listába?
Sajnos nem, új képzést nem tudtok felvenni a listára. Viszont ez alól kivételnek számít a jelentkezési határidőig megjelölt valamely szak másik – még meg nem jelölt – finanszírozási formájának jelentkezési sorrendbe történő felvétele - írja a Felvi.
Lehet képzést törölni?
Ha egy képzéssel kapcsolatban meggondoltátok magatokat és egyáltalán nem szeretnétek oda jelentkezni, akkor törölhetitek a listából. A jelentkezés visszavonásáról itt írtunk korábban.
Meddig változtathattok a sorrenden?
Az ügyintézési, sorrendmódosítási időszak július 9-ig tart, eddig van lehetőségetek ezeket átgondolni, illetve minden más módosítást, feltöltést, javítást megtenni.
Ezekből számítható érettségi pont idén - nem minden dokumentum számít
Hamarosan minden idén érettségiző a kezében tarthatja majd az érettségi bizonyítványát, azonban ez a dokumentum nem csak nekik fontos. Összeszedtük, miből számítható érettségi pont idén.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
