Véget értek az idei érettségik, és mivel 2020-ban nem lesznek szóbeli vizsgák, az írásbelivel szerzett pontok lesznek a végleges pontszámok. Mivel a felvételi ügyintézése már javában zajlik, a pontok ismeretében azon is elgondolkozhattok, hogy a korábban leadott jelentkezéseteken változtattok-e. Mutatjuk a jelentkezési helyek törlésének szabályát.
Legkésőbb július 9-éig van időtök eldönteni, miként alakítjátok a jelentkezési helyeitek sorrendjét a felvételin. Most arról írunk, mi a teendő akkor, ha törölni szeretnétek egy egyetemet vagy képzést a listáról.
Arról korábban már olvashattatok, hogy milyen lehetőségeitek vannak, ha az egyetemi jelentkezési helyeitek sorrendjén szeretnétek módosítani. A jó hír, hogy ha törölni szeretnétek egy jelentkezést a sorrendből, az nem jelenti azt, hogy elveszítettétek azt az egyszeri sorrendmódosítási lehetőségeteket, ugyanis ezt a műveletet teljesen külön kezelik az elektronikus felvételi rendszerben. Éppen ezért sorrendmódosítási kérelmet sem kell benyújtanotok ahhoz, ha ki szeretnétek húzni egy megjelölt szakot a listáról.
Viszont az is nagyon fontos szabály, hogy ha egyszer töröltétek a korábban kiválasztott jelentkezési helyet, azt újból már nem tudjátok aktiválni - a döntés véglegesnek számít, és másik intézményt sem jelölhettek meg a korábban eliminált helyett. Valamint még fontos tudnotok: hogy ha fizettetek kiegészítő eljárási díjat, amikor leadtátok a jelentkezést, a visszavonás után ezt az összeget nem igényelhetitek vissza.
Akkor mikor érdemes törölni?
Mivel a visszavont jelentkezés helyett sincs lehetőségetek új jelentkezési hely megjelölésére, a visszavonás végrehajtásakor körültekintően kell eljárnotok, és csak azt a képzést jelöljétek meg, amelyet ténylegesen törölni szeretnétek - hívja fel a figyelmet a felvételi tájékoztató.
Hozzáteszik, ha meggondoltátok magatokat a jelentkezés benyújtása óta, és már nem szeretnétek valamelyik megjelölt képzésre bejutni, ezért hátrébb helyeznétek azt, akkor előnyösebb a jelentkezési hely visszavonását – kizárását – választani.
Felvételi 2020: elég beírni a nyelvvizsga adatait az e-felvételi rendszerbe?
Szeretnétek, hogy többletpontként beszámítsák a nyelvvizsgátokat? Nem tudjátok, elegendő-e beírnotok a bizonyítvány adatait vagy az egész dokumentumot fel kell töltenetek az E-felvételi rendszerébe? Fontos kérdésre válaszolunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
