Szeretnétek, hogy többletpontként beszámítsák a nyelvvizsgátokat? Nem tudjátok, elegendő-e beírnotok a bizonyítvány adatait vagy az egész dokumentumot fel kell töltenetek az E-felvételi rendszerébe? Fontos kérdésre válaszolunk.
A felvételi tájékoztató felhívja a figyelmet arra, hogy csak a 2003. január 1. előtt kiállított nyelvvizsga-dokumentumot kell feltölteni az E-felvételi rendszerébe.
A 2003. január 1. után kiállított nyelvvizsga-bizonyítványok esetében a megadott adatok (nyelvvizsga nyelve, foka, típusa, bizonyítvány száma, anyakönyvi szám, bizonyítvány kiállításának dátuma) alapján ellenőrzik a hitelességet, a nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartásából.
Ha az írásbelit és a szóbelit külön-külön szereztétek meg, és ezekről külön nyelvvizsga-bizonyítványotok van, akkor azoknak az adatait egymás alatt kell rögzítenetek a felvételi rendszerében. Ezeket automatikusan komplex vizsgának tekintik, amennyiben a szóbelit és az írásbelit azonos nyelven tettétek le.
A 2020-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Mit jelentenek a feldolgozási státuszok az E-felvételiben?
A felsőoktatásba felvételizőknek a tavaszi jelentkezési időszak nagy részét a megfelelő dokumentumok az E-felvételi rendszerbe való feltöltése teszi ki. A doksik elfogadtatása egy hosszabb folyamat, pár napot legalább igénybe vesz, mire mindent ellenőrizni tud a rendszer. Ezeket a változásokat viszont végig nyomon tudjátok követni. Mutatjuk, mit jelentenek a különböző visszajelzések a státuszjelentésben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
