Látványos diagram az elmúlt hónapok legfontosabb oktatási számaival

Hányan jelentkeztek érettségire és végül mennyien vizsgáztak idén? Ebből mennyi született emelt szinten és középszinten? A felvételire is hatással volt a koronavírus - mik voltak a legnépszerűbb alap- és mesterszakok a felvételin? Látványos diagramban összesítettük az elmúlt pár hónap legfontosabb oktatási számait, statisztikáit.

  • Csik Veronika

Első körben 100 ezer főre becsülték az idei érettségizők számát, mielőtt még bejelentették volna a koronavírus miatti szabályváltozásokat - ez azonban megváltozott. Oktatási Hivatal adatai szerint idén mintegy 84 300-an érettségiztek. A jelentkezők az előzetes becslések szerint közel 355 300 vizsgát teljesítettek.

De milyen számok határozták meg az idei érettségit és a felvételit eddig? Íme az összegzés:

A felvételit is érinti a helyzet, a ponthatárokat nem

Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár korábban elmondta, hogy bár az idei érettségiket máshogy tartották meg, ez a felvételi pontszámokra nézve nem jelent változást. Vagyis a ponthatárok megállapítási rendje nem módosul, továbbra is az utolsó felvett diák pontszáma lesz a végleges szám az egyes képzéseknél. A felvételivel kapcsolatban azt tervezik, hogy az augusztusi pótfelvételiket megtartják, így akik most esetleg kiesnek a felvételiből, akkor jelentkezhetnek, illetve az őszi - keresztféléves felvételik - lehetőségeit is tervezik kibővíteni.

A minimumponthatárok sem változnak, a jelenlegi szabályok szerint az alap- és az osztatlan képzéseken legalább 280 pontot, felsőoktatási szakképzéseknél pedig 240 pontot kell elérni ahhoz, hogy legyen esélyetek a bekerülni az egyetemre – aki ugyanis ennél kevesebb pontot szerez, sem állami ösztöndíjasként, sem önköltséges hallgatóként nem kezdheti meg tanulmányait. Az is fontos, hogy 2020-ban a felvételi eljárás során a jogszabályi minimumpontnál magasabb ponthatár ott alakulhat ki, ahol az adott szakra a felsőoktatási intézmény által a képzésre megállapított felvehető kapacitásnál többen jelentkeznek, így a jelentkezők között rangsorolni kell.

Arról, hogy a végleges ponthatárok mikor derülnek ki, itt olvashattok el mindet:

Fontos dátum a felvételizőknek: mikor derülnek ki a végleges ponthatárok?

Az érettségik múlt héten véget értek, a felvételi azonban még javában tart. A tavaszi ügyintézési időszakban még van időtök pótolni a hiányzó dokumentumokat és a többletpontokhoz szükséges papírokat. De mikor derülnek ki a ponthatárok?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.