A hátrányos helyzetű jelentkezők 40 többletpontot kapnak a felsőoktatási felvételin, de pontosan kinek is jár?
A hátrányos helyzet miatt 40 többletpont jár minden alap- és osztatlan szakon, valamint felsőoktatási szakképzésen. Kivételt képeznek azok a képzések, ahol a gyakorlati vizsga eredménye alapján határozzák meg a jelentkezők pontszámát.
A települési önkormányzat jegyzője a kérelmező hátrányos helyzetének fennállását állapítja meg:
A települési önkormányzat jegyzője a halmozottan hátrányos helyzet fennállását állapítja meg:
– olvasható a felvételi tájékoztatóban.
Fontos, hogy a hátrányos helyzetű jelentkezők közül csak azok kaphatják meg a többletpontokat, akik a jelentkezés időpontjában 25. életévüket még nem töltötték be.
Az igazolási jogcímnek a tájékoztató megjelenése és 2020. július 9. közötti időintervallumban kell fennállnia. (Vagyis a hátrányos helyzetnek e két dátum közötti időszakban fenn kell állnia.)
Felvételi 2020: elég beírni a nyelvvizsga adatait az e-felvételi rendszerbe?
Szeretnétek, hogy többletpontként beszámítsák a nyelvvizsgátokat? Nem tudjátok, elegendő-e beírnotok a bizonyítvány adatait vagy az egész dokumentumot fel kell töltenetek az E-felvételi rendszerébe? Fontos kérdésre válaszolunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
