Ki kaphat többletpontot a hátrányos helyzetért?

A hátrányos helyzetű jelentkezők 40 többletpontot kapnak a felsőoktatási felvételin, de pontosan kinek is jár?

  • Eduline

A hátrányos helyzet miatt 40 többletpont jár minden alap- és osztatlan szakon, valamint felsőoktatási szakképzésen. Kivételt képeznek azok a képzések, ahol a gyakorlati vizsga eredménye alapján határozzák meg a jelentkezők pontszámát.

A települési önkormányzat jegyzője a kérelmező hátrányos helyzetének fennállását állapítja meg:

  • ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult,
  • és/vagy alacsony a szülők iskolai végzettsége,
  • vagy alacsony a szülők foglalkoztatottsága,
  • vagy elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények között él.

A települési önkormányzat jegyzője a halmozottan hátrányos helyzet fennállását állapítja meg:

  • ha a jelentkező nevelésbe vett vagy azt követően utógondozói ellátásban részesül és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll,
  • vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, és a következő három körülmény közül legalább kettő fennáll: alacsony a szülők iskolai végzettsége, alacsony a szülők foglalkoztatottsága, elégtelen lakókörnyezet”

– olvasható a felvételi tájékoztatóban.

Fontos, hogy a hátrányos helyzetű jelentkezők közül csak azok kaphatják meg a többletpontokat, akik a jelentkezés időpontjában 25. életévüket még nem töltötték be.

Az igazolási jogcímnek a tájékoztató megjelenése és 2020. július 9. közötti időintervallumban kell fennállnia. (Vagyis a hátrányos helyzetnek e két dátum közötti időszakban fenn kell állnia.)

Felvételi 2020: elég beírni a nyelvvizsga adatait az e-felvételi rendszerbe?

Szeretnétek, hogy többletpontként beszámítsák a nyelvvizsgátokat? Nem tudjátok, elegendő-e beírnotok a bizonyítvány adatait vagy az egész dokumentumot fel kell töltenetek az E-felvételi rendszerébe? Fontos kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.