Érettségi utolsó hét: ez vár rátok a holnapi fizikaérettségin

Hamarosan véget érnek a 2020-as írásbeli érettségik már csak néhány tárgy maradt erre a hétre. Holnap 8 órától fizikából is megmérettethetitek a tudásotokat. Íme, minden fontos részlet, amit a fizikaérettségiről tudnotok kell.

  • Eduline

A középszintű vizsga megoldására 120 percetek lesz, és ezalatt 90 pontot gyűjthettek össze. Az emelt szintű érettségi 240 perces, 100 pontért.

Hogy néz ki a középszintű érettségi?

A feladatlap két részből áll, viszont az a rendelkezésetekre álló időt tetszés szerint oszthatjátok be ezek között, valamint a feladatok megoldásának a sorrendjét is meghatározhatjátok.

Az első rész egy húsz kérdésből álló feleletválasztós kérdéssor, ahol a tartalmi arányok a következők:

  • mechanika: 30%
  • hőtan: 15%
  • elektromágnesség: 20%
  • optika: 10%
  • atomfizika, magfizika: 15%
  • gravitáció, csillagászat: 10%.

Minden feleletválasztós kérdéshez három vagy négy válasz adott, amelyek közül pontosan egy helyes. Bár ezek a feladatok formailag azonos szerkezetűek, a megoldásukhoz szükséges képességek, kompetenciák tekintetében nagyon különbözőek lehetnek. A középszintű írásbeli feladatsorban nagyrészt olyan kérdések szerepelnek, amelyek a legalapvetőbb tanult törvényszerűségek közvetlen alkalmazását jelentik lehetőleg a mindennapi életben is tapasztalható jelenségekre. Ezek egyszerű számítást is igényelhetnek – írja a vizsgaszabályzat.

A második rész négy összetett feladatot tartalmaz, ami a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik. Ezek közül hármat kell megoldanotok. A számításos feladat és a forráselemzést tartalmazó feladat kötelező, a jelenségértelmezés és a méréselemzés feladatok közül választhattok. Amennyiben ezt elfelejtitek feltüntetni a feladatlapon, és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor minden esetben az első választható feladat megoldását fogja értékelni a javítótanár.

Milyenek a pontozási szabályok?

A feleletválasztós kérdéssorban minden helyes válaszra 2 pontot kaphattok, így ebben a részben maximum 40 pontot szerezhettek. Az összetett feladatok 10-20 pontosak (a választható feladatok azonos pontértékűek), amivel összesen 50 pontot érhettek el.

Miben más az emelt szintű vizsga?

Az emelt írásbeli három részből áll, ahol a rendelkezésetekre álló 240 percet csakugyan magatoknak oszthatjátok be. Az első, feleletválasztós kérdéssor tartalmi arányai megegyeznek a középszintű vizsga arányaival. Viszont emelt szinten csak 15 kérdés van, ahol 3-4 válaszlehetőség közül kell bejelölnötök a helyes megoldást.

A második részben három téma közül kell választanotok egyet, és azt kell az esetlegesen megadott forrásokra támaszkodva az utasítások és irányító szempontok alapján, a feladat kitűzésében meghatározott terjedelemben kifejtenetek. Ezek a témák a követelményrendszer három különböző fejezetéhez kapcsolódnak.

A harmadik rész a számítást igénylő problémák megoldása, ami azt jelenti, hogy négy különböző nehézségű, számítást igénylő feladatot kell megoldanotok. Ehhez értelmeznetek kell a problémát, fel kell ismernetek, milyen törvényszerűségek, összefüggések alkalmazása vezethet a megoldáshoz, valamint használnotok kell a fizika következtetési és megoldási módszereit, eljárásait.

Milyenek a pontozási szabályok emelt szinten?

Az első részre összesen 30 pontot kaphattok – helyes válaszonként kettőt. A második rész 23 pontos, amelyből 18 pont a tartalmi megoldásra, 5 pont a kifejtés módjára adható. Fontos azonban, hogyha a válasz a 100 szó terjedelmet nem haladja meg, akkor a kifejtés módjának értékelésére nem kaphattok pontot. A harmadik rész pedig összesen 47 pontos, ami azt jelenti, hogy az írásbelin maximum 100 pontot szerezhettek.

Milyen segédeszközt használhattok?

A feladatok megoldásához - középszinten és emelten is - függvénytáblázatot (egyidejűleg akár többfélét is), illetve szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet használhattok. Ezekről magatoknak kell gondoskodnotok és a vizsga alatt nem cserélgethetitek az eszközöket egymás között.

Az írásbelik utolsó hetén hátra van még többek között a vizuális kultúra, a spanyol, illetve az olasz vizsga is. A pontos időpontokat és vizsgabeosztást itt nézhetitek meg.

Minden infó egy helyen: ezekre a papírokra lesz szükségetek a felvételihez

Mindenkinek, aki idén jelentkezett egyetemre, a tavaszi ügyintézési időszakban van lehetősége kipótolnia az összes hiányzó, de a sikeres felvételhez szükséges dokumentumot. Most összeállítottunk nektek egy listát arról, hogy mit ne felejtsetek el feltölteni ha többletpontokat szeretnétek.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?