Mi a különbség az előzetes és a minimum ponthatárok között?

Mit jelent a minimumponthatár? Mi az az előzetes ponthatár és melyik szakokon húznak ilyet? Mi történik, ha nem éritek el a kijelölt határokat? Itt minden kérdésetekre választ találtok.

  • Eduline

Mennyi a minimumponthatár?

Ez a ponthatár 2020-ban is - csak úgy, mint a korábbi években - az alap- és osztatlan képzések esetén 280 pont, amit az emelt szintű érettségivel, a nyelvvizsgával, illetve az esetleges OKJ szerinti szakképesítésért járó többletpontokkal együtt kell elérnetek, de más jogcímen adható többletpontot nem számíthattok bele.

Felsőoktatási szakképzéseken 240, mesterképzésen pedig 50 pont a minimum. Fontos, hogy a felsőoktatási szakképzésnél csak az emelt szintű érettségiért járó többletpont számítható be a minimumba.

Mi történik, ha ezt nem éritek el?

Ha nem sikerül a minimumot teljesítenetek, akkor sajnos sem államilag támogatott, sem önköltséges formában nem vesznek fel benneteket felsőoktatási intézménybe.

Mit jelent az előzetes ponthatár?

Több alap- és osztatlan szakon is szoktak előzetes ponthatárokat húzni - például a népszerű gazdasági képzéseken, kommunikáció és médiatudomány, általános orvosi, fogorvosi szakon, de a jogi karokra készülőknek is figyelniük kell az előzetes limitre.

Ez azt jelenti, hogy ezeken a szakokon csak akkor szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, ha eléritek ezt a ponthatárt. Az önköltséges képzésekre ezek a ponthatárok nem vonatkoznak.

Emelkedhetnek ezek a ponthatárok?

Igen, előfordult már a korábbi években is, hogy a jelentkezők száma és teljesítménye alapján emelkedtek néhány ponttal az előzetes ponthatárok.

Jó hír azonban, hogy több szakon is kevesebb lett a limit

A 2019-es pontszámokhoz képest a 2020-as központi határok több alap- és osztatlan szakon is csökkentek.

Igazságügyi igazgatáson például a tavalyi 424 helyett 2020-ban 350 lett az előzetes ponthatár. Kommunikáció- és médiatudományon 440 helyett 400, lótenyésztő, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási szakra 410 helyett 350 pont lett a központi ponthatár idén.

Nemzetközi gazdálkodáson és nemzetközi tanulmányokon is alacsonyabb lett a központi határ: mindkét szakon 400 pontot kell elérni, a korábbi 420 és 455 helyett. Csökkent a mindig népszerű pszichológia előzetes ponthatára is 435-ről 400 pontra.

Ezen felül három osztatlan képzésen is kevesebbet kell összeszedni. Gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakon 420 helyett 400, gyógyszerész szakon 385 helyett 380, jogász képzésen 440 helyett 350 pontot.

A teljes listát itt nézhetitek meg.

A 2020-as felvételiről itt találjátok a legfrissebb cikkeinket.

Milyenek voltak a felvételi ponthatárok az előző öt évben? Itt megnézhetitek

Kíváncsiak vagytok, hogy tavaly vagy esetleg öt évvel ezelőtt milyenek voltak a ponthatárok azon a szakon, ahova jelentkeztetek? Most megnézhetitek őket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.