A minimumponthatárokat az emelt szintű érettségiért járó ponttal együtt vagy anélkül kell elérni? Fontos kérdésre válaszolunk.
Minden felsőoktatási képzés esetén van egy bizonyos minimumponthatár, amelyet el kell érnetek ahhoz, hogy bármelyik szakra bekerülhessetek. Ezt azonban nem minden, hogy milyen pontokkal együtt - vagy anélkül éritek el. A felsőoktatási szakképzés esetén ez különösen bonyolult kérdés lehet.
Felsőoktatási szakképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 240 pontot - írja a Felvi. Mivel azonban egyedül erre a képzéstípusra nem kötelező az emelt szintű érettségi, így nem mindegy, hogy milyen tárgyból tesztek ilyen vizsgát, ha tesztek.
Tehát a felsőoktatási szakképzések mindegyikénél járjatok utána, hogy milyen tárgyak számítanak a felvételi eljárás során, mert ez döntő kérdés lehet a végleges pontszámotoknál.
Felvételi kisokos: itt nézhetitek meg, hány pontotok van összesen
Már egy ideje elindult a tavaszi ügyintézési időszak. De hol nézhetitek meg, hogy milyen pontokkal számolhattok az egyes szakoknál? Itt a válasz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
