Ilyen lesz a holnapi föciérettségi: minden infó egy helyen

Mennyi idő lesz a vizsgára közép- és emelt szinten? Milyen segédeszközöket használhattok, és milyen feladatok fordulhatnak elő? Itt vannak a legfontosabb információk a földrajzérettségivel kapcsolatban.

  • Eduline

Mennyi időtök lesz a vizsgára?

A földrajz írásbeli középszinten 120 perces, összesen 100 pontért, emelt szinten 240 perces szintén 100 pontért.

Milyen segédeszközöket használhattok a vizsgán?

A földrajz atlasznak a középszintű írásbeli érettségi második részénél vehetitek hasznát. Fontos azonban, hogy az első feladatlapnál, illetve az emelt szintű írásbeli egyik részénél sem használhatjátok ezt a legális puskát. Mivel az atlasz rengeteg adatot tartalmaz, ezért érdemes a vizsgák előtt átlapoznotok, és megjegyeznetek, hogy mit hol találtok. Ezzel rengeteg időt megspórolhattok majd magatoknak a vizsgán.

Emellett közép- és emelt szinten is vihettek magatokkal számológépet, de csak olyat, amely szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas, illetve körzőt, vonalzókat és szögmérőt.

Hogy néz ki a vizsga középszinten?

A középszintű földrajzérettségin két feladatlapot kell megoldanotok. Az első a topográfiai ismereteket és képességeket ellenőrzi - ennek kitöltésére 20 percet kaptok, amelynek a leteltével a felügyelőtanár összegyűjti a feladatsort. Ezután kerül sor a második feladatlap kiosztására, ami a földrajzi ismeretek és képességek meglétét vizsgálja. Ezeket a feladatokat 100 perc alatt kell megoldanotok.

Milyen feladatok fordulnak elő a középszintű érettségin?

Az írásbeli feladatsorban közel azonos arányban jelennek meg a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi tartalmak. Az írásbeli feladatsor megközelítően a következő belső arányok szerint épül fel:

  • 45%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Ez a részletes érettségi követelményekre épülő zártvégű vagy rövid választ igénylő nyílt végű feladatokban jelenik meg, amelyek a követelményrendszer arányait figyelembe véve különböző témakörökhöz kapcsolódnak.
  • 15%-ban topográfiai ismeretek, amelyek a vizsgakövetelményben felsorolt névanyagra épülnek; a megjelölt földrajzi fogalmak megnevezését és a hozzájuk kapcsolódó tartalmak ismeretét várják el a vizsgázótól.
  • 40%-ban gyakorlati jellegű feladatok (pl. grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés) – olvasható a tájékoztatóban.

Miben tér el az emelt szintű érettségi?

Az emelt földrajzérettségin csak egy feladatsort kell megoldanotok. A rendelkezésetekre álló időt tetszés szerint oszthatjátok be az egyes feladatok között és megoldás sorrendjét is ti határozhatjátok meg.

Milyen feladatok fordulnak elő emelt szinten?

Az írásbeli feladatsor megközelítően a következő belső arányok szerint épül fel:

  • 50%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Az emelt szintű részletes érettségi követelményekre épülő (a középszint követelményeit is magába foglaló) zártvégű, valamint rövidebb vagy hosszabb választ igénylő nyílt végű feladatok, esszé, illetve rajzos feladatok lehetnek, amelyek lefedik a követelményrendszer valamennyi fő témakörét.
  • 20%-ban topográfiai ismeretek. A vizsgakövetelményben felsorolt névanyagra épülő feladatok a megjelölt földrajzi fogalmak felismerését, megnevezését, földrajzi tartalmak hozzárendelését, illetve a földrajzi-környezeti ismeretek topográfiai feladatok során történő alkalmazását várják el a vizsgázótól.
  • 30%-ban az ismeretek alkalmazását igénylő gyakorlati jellegű feladatok (pl. grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés, adat- és szöveges vagy képi információ értelmezése, adatok alapján egyszerű prognózis készítése, problémamegoldó feladatok)

Hogyan pontoznak közép és emelt szinten?

Az értékelés mind a két szinten a központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az emelt írásbeli azonban összesen 200 pont értékű feladatot tartalmaz, ezért a dolgozatra adott pontszámot kettővel kell osztani. Ennek megfelelően az írásbeli vizsgarészre maximum 100 vizsgapont adható.

Középszinten érettségiztek kémiából holnap? Ilyen lesz az idei vizsga

Az idei érettségi második hetében jönnek a természettudományos tárgyak vizsgái is. Összeszedtük, mire kaphattok pontokat a kémiaérettségin és mennyi időtök lesz a feladatokra.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.