Az Oktatási Hivatalhoz fordult egy szaktanár a tegnapi érettségi egyik feladata miatt

A töriérettségi 9-es feladatáról van szó, ami a megoldások megjelenése után hatalmas vitát robbantott az olvasóink körében is. A történelemtanár Oktatási Hivatalnak írt levelét nekünk is elküldte, szó szerint közöljük.

  • Eduline

A kérdéses feladattal kapcsolatban már tegnap mi is megkérdeztünk egy szaktanárt, aki szerint a feladat szövege félrevezető és kétértelmű. A feladatsor megnézése után, benne is kétségek merültek fel a helyes megoldással kapcsolatban, a mai hivatalos megoldókulcs megjelenése után pedig az OH-nak is elküldte, miért tartja kifogásolhatónak a helyes választ, illetve miért kéne mindkét lehetőséget elfogadni a javítások során.

"A középszintű történelem írásbeli feladatlap 9. feladat b) pontja azért hiányos/félreértelmezhető, mert a szövegrészletek közül kettő is a zsidóság érdekében való megszólalást tükröz, a vizsgázó pedig nem ismerheti a tágabb szövegkörnyezetet. A Numerus clausus törvény beterjesztője már önmagában bűnbaknak tekinti a zsidókat (anélkül egyébként, hogy konkrétan megjelölné az érintett „népfajt vagy nemzetiséget”). Tehát az, aki a törvény bevezetése ellen érvel (szempontjait abszurdnak tekintve), az önmagában azzal, hogy kritizálja a törvényt és felveti a szempontok érvényesíthetetlenségét, az kifogásolja, hogy a zsidókat bűnbaknak tekintik. Amennyiben nem ismeri a vizsgázó a tágabb szövegkörnyezetet –márpedig, miért lenne kötelessége ismerni- arra a megállapításra is juthat, hogy csak a „C” forrás, amelyik kifogásolja a zsidók bűnbakká nyilvánítását. Az „A” forrást értelmezve ugyanis arra a következtetésre is juthat, hogy miért éppen most, amikor annyi bajunk van nekünk magyaroknak, akkor kell foglalkozunk a zsidók ügyével, amikor megannyi más probléma áll nemzetünk előtt. Tehát ez akár ügyrendi felszólalásnak is értelmezhető, amely a téma elnapolását szorgalmazza. Szaktanárként a fentiek alapján azon az állásponton vagyok, hogy javítási-értékelési útmutatója hibás a 9. feladat b, pontját illetően abban, hogy csak az A jelű forrást fogadja el helyes válaszként. Véleményem szerint az „A” és a „C” betűjelű forrás közül bármelyik elfogadható.  Úgy vélem, hogy akkor, amikor csak az írásbeli vizsga eredménye alapján születik meg az érdemjegy, ez a méltányosság mindenképpen érvényesíthető."

Oktatási Hivatal
Oktatási Hivatal

Közben az érettségi nem áll meg, az angolról szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:

Minden infó az idei angolérettségiről: percről percre

Ma az angolérettségivel folytatódnak a vizsgák, nálunk megtaláltok minden fontos infót. Percről percre tájékoztatunk benneteket a feladatokról, vizsgázókról és nem utolsó sorban a nem hivatalos megoldásokkal is jövünk. Az angolérettségi nap szakmai támogatását köszönjük az Euroexam Vizsgaközpontnak.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.