Az Oktatói Hálózat is az idei érettségi eltörlését követeli

Az Oktatói Hálózat a járványhelyzet szempontjából veszélyesnek és ezért elfogadhatatlannak tartja az írásbeli érettségik május 4-i megkezdését elrendelő kormánydöntést.

  • Eduline

Nem tartja kielégítő megoldásnak a vizsgák megkezdésének legújabban szóba került, kisebb mértékű halasztását sem.

A jelenlegi és az előrejelzések szerint a következő időszakban még súlyosbodó járványhelyzetben nem szabad sok ezer gimnazistát, szakközépiskolást és pedagógust, akik eddig a távoltartási intézkedések következtében nem találkoztak, egy időben utaztatni, órákra összezárni zárt terekbe és ugyanazon tárgyak (kilincsek, csapok stb.) használatára kényszeríteni. Kísérletek és tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy ha a jelenlevők között van egy fertőzött, akkor a teremben tartózkodók mindegyike nagy valószínűséggel megfertőződhet a vizsga végére, a betartott távolság ellenére is.

- írják közleményükben.

Azt szorgalmazzák, hogy az államtitkárság és a Rektori Konferencia az érintettek – diákok, szülők, pedagógusok, egyetemi oktatók, szakmai, érdekképviseleti, civil szervezetek – bevonásával videókonferenciák segítségével dolgozza ki az érettségi kiváltásának lehetséges módozatait, illetve az egyetemi felvételi idei (rendkívüli) menetét.

Az Oktatói Hálózat szerint bár nehéz, de nem megoldhatatlan feladat az érettségi és az egyetemi felvételi menetének a rendkívüli helyzethez igazítása. Szóba jöhet a felvételi pontszámoknak az érettségi helyett az eddigi tanulmányi eredmények alapján történő kiszámítása vagy a felsőoktatás nagy részében a jelentkezők felvételi nélküli beiratkozása (különös tekintettel a jelentkezők számának súlyos visszaesésére), ahol pedig erre nincs mód, a felsőoktatás által lebonyolított versenyvizsga, illetve e megoldások többféle kombinációja. Az OHA felajánlja közreműködését bármely szakmai bizottságnak.

Határozottan tiltakozik az OHA a Magyar Rektori Konferencia április 13-i állásfoglalásával szemben is, amely lehetővé tette, hogy az érettségiről szóló hibás kormányzati döntést a felsőoktatás és az oda jelentkezők állítólagos érdekeivel támasszák alá.

"A rendelkezés ellen tiltakozó szakmai, civil és érdekképviseleti szervezetekhez csatlakozva követeljük, hogy a járványhelyzetre való tekintettel az érettségire idén ne kerüljön sor."

Meddig tolható az érettségi, hogy ne boruljon a teljes felvételi?

Érdekes kérdés, amivel az elmúlt tíz évben biztosan nem, de lehet, hogy még soha nem kellett ilyen komolyan foglalkozni. Mennyi idő alatt lehet megszervezni, megtartani és kijavítani a vizsgákat úgy, hogy mindez ne veszélyeztesse az idei felvételiket?

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.