Felvételi vizsgák a koronavírus alatt - ilyenek lesznek 2020-ban

Nem csak az érettségi és a nyelvvizsgák alakulnak át 2020-ban. Így változnak a felvételi vizsgák a koronavírus miatt - szabályok és fontos tudnivalók egy helyen.

  • Eduline

Általános alapelv, hogy a személyes jelenlétet igénylő vizsgát a felsőoktatási intézményeknek lehetőség szerint úgy kell megszervezniük, hogy az ne igényeljen személyes érintkezést, és közben végig biztosítani kell a legalább 1,5 méteres távolságot is - írja a felvételi tájékoztató.

Osztatlan tanárképzés esetében előzetesen megküldött motivációs leveletek lesz az alapja a tanárképzés pályaalkalmassági vizsgátoknak. A tanító, konduktor, óvodapedagógus és csecsemő- és kisgyermeknevelő képzésben pedig írásban kell nyilatkoznotok arról, hogy nincs olyan betegségetek vagy más körülmény, amely akadályozná a felsőoktatási tanulmányaitokat.

A változásokról az intézmények a Felvin, a felsőoktatási felvételi tájékoztató intézményi meghirdetéseiben tájékoztatnak majd titeket, ezért kérik az érintetteket, hogy figyeljék a honlapot. A változások megjelenéséről e-mailben is tájékoztatnak majd titeket.

 

Mi lesz a záróvizsgákkal?

A felsőoktatási tanulmányokat lezáró záróvizsgákat az intézményeknek a felvételi vizsgákhoz hasonlóan kell megszervezniük.

Ezzel kapcsolatban az egyik legfontosabb dolog, hogy a 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett hallgatók mentesülnek az oklevél kiadásának előfeltételéül előírt nyelvvizsga-letételi kötelezettség alól. Erről itt olvashatjátok el a legfontosabb információkat.

Meddig tölthetitek fel a szükséges dokumentumokat, papírokat? Az általános felvételi eljárásban a dokumentumok pótlásának határideje július 9-e. Addig a felsőfokú végzettséget igazoló dokumentumot az Oktatási Hivatalhoz be kell nyújtani - írja a tájékoztató.

Így változnak a nyelvvizsga többletpontok szabályai idén

A koronavírus miatt az általános felsőoktatási felvételi eljárást is érinti néhány intézkedés, amiről döntött a kormány. Ilyen a nyelvvizsgák pontszámítása is - mutatjuk a részleteket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.