Így változnak a nyelvvizsga többletpontok szabályai idén

A koronavírus miatt az általános felsőoktatási felvételi eljárást is érinti néhány intézkedés, amiről döntött a kormány. Ilyen a nyelvvizsgák pontszámítása is - mutatjuk a részleteket.

  • Eduline

Ha megkezdtétek, de a veszélyhelyzet miatt nem tudtátok befejezni a nyelvvizsgátokat a 2019/2020-as tanévben, akkor a nyelvvizsga-bizonyítványotok a részvizsga eredményéből kell kiállítani (például az írásbelit már letettétek, de a szóbeli vizsga csak áprilisban lett volna).

Akkor most miért jár pont?

Az idei általános felvételi eljárásban a részvizsga eredményéből kiállított nyelvvizsga-bizonyítványért ugyanúgy jár a többletpont, mint a komplex nyelvvizsgáért (B2 – középfokú – bizonyítványért 28 pont, C1 – felsőfokú – bizonyítványért 40 pont).

Ez a külföldi nyelvvizsgák honosítására is vonatkozik: a már meglévő részeredményt, illetve a külföldi vizsgát kell elfogadni a fentiek alapján komplex nyelvvizsgának - írja a felvételi tájékoztató.

Emellett lehetővé teszik, hogy az arra alkalmas nyelvvizsga-központok online is tarthassanak vizsgákat – első körben angol és német nyelvből érhető majd el ez a lehetőség. Így aki még az idei tanévben online tudja teljesíteni akár az írásbeli, akár a szóbeli résznyelvvizsgát, az általános felsőoktatási felvételi eljárásban megkapja az érte járó többletpontokat.

Meddig kell beküldeni, hogy számítson?

Amennyiben a már letettétek a nyelvvizsgát, de a bizonyítványt a dokumentumpótlási határidőig (azaz 2020. július 9-ig) nem tudják kiállítani (a nyelvvizsga-bizonyítványok kiállítása általában 60 nap), a felvételi eljárásban – a bizonyítvány helyett – a nyelvvizsga-központ által kiadott igazolással is igazolhatjátok a többletpontokat - emelik ki.

Elindult a visszaszámlálás az érettségiig: közelednek az írásbelik

Két hét múlva ilyenkor már az írásbeli érettségi vizsgák első napja lesz. Mutatjuk a fő változásokat a tavaszi vizsgaszezonban. Rendhagyó érettségi lesz az idei, idén tavasszal szóbeli vizsgák nélkül, csak írásban érettségiznek le a diákok. Két hét múlva, május 4-étől május 21-ig tartanak majd a vizsgák.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.