Ennyien jelentkeztek a különböző képzési területekre a 2020-as felvételin

A legfrissebb felvételi statisztikák szerint a 2020 szeptemberében induló egyetemi, főiskolai képzésekre összesen 91 460-an jelentkeztek. Mutatjuk, hogy ez a szám hogyan oszlik el a különböző képzési területek között.

  • Eduline

Talán nem meglepő, de a 2020-as felvételin is a gazdálkodástudományi képzéseket jelölték meg a legtöbben – több mint 26 ezren választottak szakot ilyen területen. A második legnépszerűbb képzési terület a bölcsészettudomány, bár a jelentkezők száma itt már nagyjából tízezerrel kevesebb – mindössze 16440. A top háromban vannak a műszaki képzések is, 13252 jelentkezővel.

A következő táblázatban megnézhetitek hogyan oszlik el a jelentkezők száma a tizennégy képzési terület között, illetve azt is, hogy a felvételizők közül hányan jelölték meg elsőnek az adott területet.

Képzési területJelentkezők számaElső helyen
gazdálkodástudományok2665220171
bölcsészettudomány1644010972
műszaki132529888
pedagógusképzések111118181
informatika103948143
társadalomtudomány100615184
orvos- és egészségtudomány94407500
jogi69625123
művészet59855144
agrár52433469
természettudomány43652425
sporttudomány35112196
államtudományi34582566
művészetközvetítés966498

Ha kíváncsiak vagytok, hogy melyik a tíz legnépszerűbb szak a 2020-as felvételin, akkor itt megnézhetitek. A legnépszerűbb egyetemek listáját pedig itt találjátok.

Egyetem emelt szintű érettségi nélkül? Ennyien jelentkeztek felsőoktatási szakképzésre idén

A felvételi szigorítás miatt vajon többet választották a felsőoktatási szakképzést? Ez az egyetlen képzésforma, ahová emelt szintű érettségi nélkül is be lehet jutni. Megnéztük a friss felvételi adatokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.