Ennyien jelentkeztek a különböző képzési területekre a 2020-as felvételin

A legfrissebb felvételi statisztikák szerint a 2020 szeptemberében induló egyetemi, főiskolai képzésekre összesen 91 460-an jelentkeztek. Mutatjuk, hogy ez a szám hogyan oszlik el a különböző képzési területek között.

  • Eduline

Talán nem meglepő, de a 2020-as felvételin is a gazdálkodástudományi képzéseket jelölték meg a legtöbben – több mint 26 ezren választottak szakot ilyen területen. A második legnépszerűbb képzési terület a bölcsészettudomány, bár a jelentkezők száma itt már nagyjából tízezerrel kevesebb – mindössze 16440. A top háromban vannak a műszaki képzések is, 13252 jelentkezővel.

A következő táblázatban megnézhetitek hogyan oszlik el a jelentkezők száma a tizennégy képzési terület között, illetve azt is, hogy a felvételizők közül hányan jelölték meg elsőnek az adott területet.

Képzési területJelentkezők számaElső helyen
gazdálkodástudományok2665220171
bölcsészettudomány1644010972
műszaki132529888
pedagógusképzések111118181
informatika103948143
társadalomtudomány100615184
orvos- és egészségtudomány94407500
jogi69625123
művészet59855144
agrár52433469
természettudomány43652425
sporttudomány35112196
államtudományi34582566
művészetközvetítés966498

Ha kíváncsiak vagytok, hogy melyik a tíz legnépszerűbb szak a 2020-as felvételin, akkor itt megnézhetitek. A legnépszerűbb egyetemek listáját pedig itt találjátok.

Egyetem emelt szintű érettségi nélkül? Ennyien jelentkeztek felsőoktatási szakképzésre idén

A felvételi szigorítás miatt vajon többet választották a felsőoktatási szakképzést? Ez az egyetlen képzésforma, ahová emelt szintű érettségi nélkül is be lehet jutni. Megnéztük a friss felvételi adatokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.