Mi vár rátok a középszintű töriérettségin? Feladattípusok és pontszámítás

Mire számíthattok az idei középszintű érettségin történelemből? Itt találjátok a részleteket a feladattípusokról és a pontozásról.

  • Eduline

A középszintű töriérettségin az írásbelire 180 percetek lesz, a szóbelin pedig 15 perc alatt kell kifejtenetek a kihúzott tételt. Az előbbire maximum 100 pontot, az utóbbira pedig maximum 50 pontot szerezhettek.

Milyen feladatokból áll az írásbeli?

A középszintű írásbelin két feladatsort kaptok, de ti dönthetitek el, milyen sorrendben oldjátok meg őket. 50 pontot kaphattok a 12 egyszerű, rövid választ igénylő feladatra, amelyekben egy forrást (szöveg, kép, diagram stb.) kell értelmeznetek.

A szöveges (kifejtendő) feladatokkal szintén 50 pontot szerezhettek. Ebben a feladatsorban két rövid (100-130 szó), egyetemes történelemre vonatkozó feladat, illetve két hosszú (210-260 szó), magyar történelemre vonatkozó feladat szerepel, amelyek közül egyet-egyet kell választanotok, méghozzá úgy, hogy az egyik feladat az 1849 előtti, a másik pedig az 1849 utáni korszakokra vonatkozzon.

Hogyan néz ki a szóbeli?

A szóbeli tételsor témakörönként kettő-négy, összesen 20-22 tételt tartalmaz. A tételt önállóan kell kifejtenetek, a vizsgáztatók csak akkor tehetnek fel nektek segítő kérdéseket, ha teljesen helytelen úton indultatok el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadtatok. A feladatok 60%-a a magyar, 40%-a pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódik, és az összes feladat fele az 1849-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozik. A tétel lehet egy kisebb korszak történelmi problémájának részletezőbb bemutatása vagy egy összetettebb, illetve több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő bemutatása.

Milyenek a pontozási szabályok?

A szóbeli vizsgán összesen 50 pontot szerezhettek. 4 pontot kaphattok a feladat megértésére, 6 pontot ér a tájékozódás térben és időben, 10 pont a kommunikáció és a szaknyelv használata, 12 pont az ismeretszerzés és a források használata, 18 pont pedig az eseményeket alakító tényezők feltárása, illetve a kritikai és problémaközpontú gondolkodás.

Így készülhettek a töriérettségire a saját szobátokból - appok, weboldalak, feladatsorok

Nincsenek könnyű helyzetben azok, akik idén érettségiznek, ugyanis a távoktatás bevezetésével még nagyobb hangsúlyt kap az egyéni felkészülés. Most összegyűjtöttünk néhány olyan weblapot, appot, YouTube-csatornát, feladatsort és tesztet, amivel otthonról gyakorolhattok a töriérettségire.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.