Mi számít természettudományos tárgynak a felvételin?

A felvételin a tanulmányi pontokba a természettudományos tárgyak is beleszámítanak. De mit is értünk pontosan ilyen tárgy alatt és hogyan kell megadni a jelentkezéskor? Újabb fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline

Természettudományos tárgynak számít a biológia, a fizika, a kémia, a földrajz (a földünk és környezetünk), természetismeret és a természettudomány tantárgyak. A jelentkezéskor ezek közül kell választanotok.

Hogyan kell megadnotok a választott tantárgyat?

A pontszámítási szabály értelmében egy - legalább két évig tanult - választott természettudományos tantárgy utolsó két tanult év végi eredményeit kell megadni, vagy pedig két különböző, egyenként legalább egy évig tanult természettudományos tantárgy utolsó tanult év végi eredményeit.

Ennek megfelelően jelentkezéskor a középiskolai tantárgyak eredményeire vonatkozó táblázatban vagy egy választott természettudományos tantárgy szerepel és annak utolsó előtti és utolsó tanult évének év végi eredménye jelenti a tanulmányi pontok számításának részét, vagy pedig két különböző választott természettudományos tantárgyat kell beírnotok és ebben az esetben a két tárgy utolsó tanult év végi eredménye jelenti a tanulmányi pontok számításának részét.

Ez gyakorlatban annyit tesz, hogy ha legalább két évig tanultatok fizikát és annak az utolsó két évi érdemjegye 3-as és 4-es, de egy-egy évig tanultatok biológiát és kémiát, amire 4-est és 5-öst kaptatok, akkor úgy is dönthettek, hogy a biológia és a kémia jegyeteket viszitek, mert úgy magasabb pontot kaphattok.

A 2020-as felvételiről a legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Mitől függ, hogyan számolják a pontjaitokat az idei felvételin?

Hamarosan újra lehet számolgatni. A felvételi pontjaitokat többféleképpen kiszámolhatjátok majd, de mégis melyik módszer a legjobb, és ki dönti el, hogy melyik szerint történik a számolás?

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.