A felvételin a tanulmányi pontokba a természettudományos tárgyak is beleszámítanak. De mit is értünk pontosan ilyen tárgy alatt és hogyan kell megadni a jelentkezéskor? Újabb fontos kérdésekre válaszolunk.
Természettudományos tárgynak számít a biológia, a fizika, a kémia, a földrajz (a földünk és környezetünk), természetismeret és a természettudomány tantárgyak. A jelentkezéskor ezek közül kell választanotok.
Hogyan kell megadnotok a választott tantárgyat?
A pontszámítási szabály értelmében egy - legalább két évig tanult - választott természettudományos tantárgy utolsó két tanult év végi eredményeit kell megadni, vagy pedig két különböző, egyenként legalább egy évig tanult természettudományos tantárgy utolsó tanult év végi eredményeit.
Ennek megfelelően jelentkezéskor a középiskolai tantárgyak eredményeire vonatkozó táblázatban vagy egy választott természettudományos tantárgy szerepel és annak utolsó előtti és utolsó tanult évének év végi eredménye jelenti a tanulmányi pontok számításának részét, vagy pedig két különböző választott természettudományos tantárgyat kell beírnotok és ebben az esetben a két tárgy utolsó tanult év végi eredménye jelenti a tanulmányi pontok számításának részét.
Ez gyakorlatban annyit tesz, hogy ha legalább két évig tanultatok fizikát és annak az utolsó két évi érdemjegye 3-as és 4-es, de egy-egy évig tanultatok biológiát és kémiát, amire 4-est és 5-öst kaptatok, akkor úgy is dönthettek, hogy a biológia és a kémia jegyeteket viszitek, mert úgy magasabb pontot kaphattok.
A 2020-as felvételiről a legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Hamarosan újra lehet számolgatni. A felvételi pontjaitokat többféleképpen kiszámolhatjátok majd, de mégis melyik módszer a legjobb, és ki dönti el, hogy melyik szerint történik a számolás?
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
