Milyen pontokkal lehetett tavaly bekerülni az egyetemekre és főiskolákra? Itt megnézhetitek az előző évek felvételi ponthatárait.
Már számolgatjátok a pontjaitokat és kíváncsiak vagytok, milyenek voltak a ponthatárok az előző években? Összeszedtük őket.
A tavalyi felvételi ponthatárokat itt nézhetitek meg. A 2018-as felvételi végleges pontszámait itt, a 2017-es ponthatárokat itt, a 2016-os ponthatárokat pedig itt nézhetitek meg - intézményekre, karokra, szakokra, finanszírozási formára és tagozatra bontva.
A 2015-ös felvételi ponthatárokat itt nézhetitek meg - intézményenként, szakonként.
Ha idén felvételiztek, akkor a 2020-as felvételiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok. A felvételi előzetes ponthatárait pedig itt nézhetitek meg.
Ponthatárok, amiket már most tudunk
Alapképzésre, osztatlan mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, valamint mesterképzésre való jelentkezés esetén a felvételi összpontszámotoknak idén is el kell érnie a jogszabályban meghatározott minimumpontszámot. Erről bővebben itt olvashattok.
Azonban ezek teljesítése néhány kiváteles szakon önmagában nem elég a felvételihez. Az emberi erőforrások minisztere néhány alapképzési, valamint osztatlan mesterképzési szak esetében 2020-ban is magyar állami ösztöndíjas képzésre szükséges követelményt (előzetes ponthatárokat) állított. Azonban itt is fontos, hogy egyes esetekben – jellemzően a szakos kapacitás okán – az előre megállapított ponthatár módosulhat azaz emelkedhet. Az előzetes ponthatáros szakok listáját itt nézhetitek meg.
Ilyen előzetes ponthatárokat kell megugranotok, ha a legnépszerűbb képzésekre jelentkeztek
Idén is több kiemelt szakon húztak előzetes ponthatárokat. Azonban az előző évekhez képest több szakon is jóval alacsonyabbak lettek a számok, mutatjuk, hol kell megugrani az előzetes határokat.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
