Ugyan lezárult a jelentkezési és hitelesítési időszak azoknak, akik felvételiznek, azonban még senki nem dőlhet hátra, mert érkezik a tavaszi ügyintézési időszak. Most összeszedtünk mindent, amit tudnotok kell a további teendőkről.
Április 19-ével megkezdődik a tavaszi ügyintézés időszaka, amikor el kell végeznetek az utolsó simításokat az e-felvételi rendszerében.
De addig mi is történik?
Most az eddig feltöltött adataitokat és dokumentumokat kezdik feldolgozni, amit az e-felvételi fiókotokban végig figyelemmel tudtok követni.
Tavaszi ügyintézés
Április 19-től el kell kezdenetek figyelni az e-felvételi értesítésiteket, és rögzíteni az adataitokat. Ha valami hibásan lett bevezetve a rendszerbe, akkor még most van rá módotok, hogy kijavítsátok. Ezen kívül, a hiányzó dokumentumokat ebben az időszakban kell feltöltenetek, ilyen az év végi bizonyítványotok, és ha még maradt többletpontokat igazoló dokumentumotok, akkor azt is még fel tudjátok tölteni (például nyelvvizsga vagy versenyeredmény). Az megjelölt iskolák sorrendjét is ekkor tudjátok még utoljára módosítani, és véglegesen rögzíteni azt.
Az időszak július 9-ig tart, addig tudjátok ezeket megtenni. Ezután már csak a ponthatárokra kell várni, amit várhatóan július 23-án fognak kihirdetni, ekkor fog kiderülni, kit hova vettek fel.
Így érdemes készülni az érettségire: tippek vizsgázóknak
Bár úgy tűnhet, még bőven van idő a 2020-as érettségi kezdetéig, higgyétek el, gyorsan elmennek a hetek és hirtelen ott találjátok magatokat a vizsga felett ülve. Összeszedtünk néhány tippet arra az esetre, ha már most elkezdenétek a felkészülést.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
