Az érettségi egyik fontos felvétele az ötven óra közösségi szolgálat teljesítése. De meddig kell ezt teljesítenetek? És mi a helyzet akkor, ha előrehozott érettségit tesztek? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Abban az esetben, ha ezt nem teljesítitek, nem kezdhetitek meg – egyetlen vizsgatárgyból sem – az érettségi vizsgát. Ez azt jelenti, hogy az utolsó középiskolai évfolyamotok végéig teljesítenetek kell a közösségi szolgálatra vonatkozó előírásokat.
Ha előrehozott érettségi vizsgát tesztek, akkor rátok még nem vonatkozik ez a szabály, ugyanis a tanulmányaitokat még nem fejezitek be, így a középiskola befejezéséig még van időtök teljesíteni az ötven óra közösségi szolgálatot.
Azoknak, akiknek van már érettségi bizonyítványuk, de most újra érettségiznek, vagy valamelyik tárgyból megbuknak év végén - és így csak előrehozott vizsgát tehetnek -, nem kell teljesíteniük a közösségi szolgálatot.
A szabályok azonban hamarosan változhatnak. Annak érdekében ugyanis, hogy az iskolai közösségi szolgálat "valóban hasznos legyen", a koordinációs feladatokra szánt időt beépítenék a pedagógusok kötelező óraszámába. Előrehoznák továbbá az ötven óra teljesítésének határidejét is, az érettségi-jelentkezés időpontjáig ez tavaszi érettségi esetén február 15-öt jelent. Erről bővebben itt olvashattok.
Idén érettségiztek? Ne felejtsétek el, hogy a 2020-as tavaszi érettségi vizsgákra február 15-e a jelentkezési határidő. Mivel 2020-ban ez szombatra esik, ezért a májusi-júniusi érettségikre február 17-ig jelentkezhettek. A jelentkezés folyamatáról itt olvashattok részletesebben.
A 2020-as felvételiről itt olvashatjátok a legfrissebb cikkeinket.
Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal az idei érettségi vizsgák jelentkezési lapját
Elérhető a 2019/2020. tanév május-júniusi vizsgaidőszak érettségi vizsgáinak jelentkezési lapja. Jelentkezési szabályok, útmutató és határidő egy helyen.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
