Változtatnának az iskolai közösségi szolgálat szabályán: korábban kéne teljesíteni

Annak érdekében, hogy az iskolai közösségi szolgálat "valóban hasznos legyen", a koordinációs feladatokra szánt időt beépítenék a pedagógusok kötelező óraszámába - írja a Magyar Nemzet.

  • Eduline

Sőt beiktatnának egy tanítás nélküli munkanapot is, amikor csak ezzel a programmal foglalkoznának az iskolák - teszi hozzá a lap.

Minden magyar középiskolásnak teljesítenie kell az ötven órás közösségi szolgálatot, ha érettségizni szeretne. Ám a lap szerint a feladatot ugyan elvégzik a diákok, ez olykor kimerül az iskolai rendezvényeken való segédkezésben, így az önkéntesség valódi élménye elmarad - írják egy friss jelentésre alapozva.

A jelentés szerint sok olyan tevékenységet választanak a tanulók, amely "nem hozza a hasznosság, a segítségnyújtás, az önkéntesség élményszerű hatását, csupán a szolgálat kötelességszerű teljesítését eredményezi".

Mindezért több jogszabály-módosítást is szorgalmaznak mint például, hogy az közösségi szolgálattal kapcsolatos teendők kettő-négy óra erejéig legyenek beszámíthatók a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejébe, azaz a kötelező óraszámba.

Szigorúbban vennék az iskolák felkészültségét is: az intézmények pedagógiai programjában rögzíteni kellene a közösségi szolgálat működtetésére vonatkozó helyi elképzeléseket, döntéseket. Előrehoznák továbbá az ötven óra teljesítésének határidejét is, az érettségi-jelentkezés időpontjáig ez tavaszi érettségi esetén február 15-öt jelent.

A jelentés készítői mindezen túl egy tanítás nélküli munkanap beiktatását is szorgalmazzák, amikor az iskolák csak a közösségi szolgálat témájával foglalkoznak és "az önkéntes segítségnyújtás fontosságát hangsúlyozó programokat szerveznek".

Vigyázat: ezt kötelező teljesíteni az érettségihez

2020-ban sem érettségizhetnek azok az utolsó éves középiskolások, akik nem teljesítenek ötven óra közösségi szolgálatot a vizsgák kezdetéig.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.