Változtatnának az iskolai közösségi szolgálat szabályán: korábban kéne teljesíteni

Annak érdekében, hogy az iskolai közösségi szolgálat "valóban hasznos legyen", a koordinációs feladatokra szánt időt beépítenék a pedagógusok kötelező óraszámába - írja a Magyar Nemzet.

  • Eduline

Sőt beiktatnának egy tanítás nélküli munkanapot is, amikor csak ezzel a programmal foglalkoznának az iskolák - teszi hozzá a lap.

Minden magyar középiskolásnak teljesítenie kell az ötven órás közösségi szolgálatot, ha érettségizni szeretne. Ám a lap szerint a feladatot ugyan elvégzik a diákok, ez olykor kimerül az iskolai rendezvényeken való segédkezésben, így az önkéntesség valódi élménye elmarad - írják egy friss jelentésre alapozva.

A jelentés szerint sok olyan tevékenységet választanak a tanulók, amely "nem hozza a hasznosság, a segítségnyújtás, az önkéntesség élményszerű hatását, csupán a szolgálat kötelességszerű teljesítését eredményezi".

Mindezért több jogszabály-módosítást is szorgalmaznak mint például, hogy az közösségi szolgálattal kapcsolatos teendők kettő-négy óra erejéig legyenek beszámíthatók a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejébe, azaz a kötelező óraszámba.

Szigorúbban vennék az iskolák felkészültségét is: az intézmények pedagógiai programjában rögzíteni kellene a közösségi szolgálat működtetésére vonatkozó helyi elképzeléseket, döntéseket. Előrehoznák továbbá az ötven óra teljesítésének határidejét is, az érettségi-jelentkezés időpontjáig ez tavaszi érettségi esetén február 15-öt jelent.

A jelentés készítői mindezen túl egy tanítás nélküli munkanap beiktatását is szorgalmazzák, amikor az iskolák csak a közösségi szolgálat témájával foglalkoznak és "az önkéntes segítségnyújtás fontosságát hangsúlyozó programokat szerveznek".

Vigyázat: ezt kötelező teljesíteni az érettségihez

2020-ban sem érettségizhetnek azok az utolsó éves középiskolások, akik nem teljesítenek ötven óra közösségi szolgálatot a vizsgák kezdetéig.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.