Annak érdekében, hogy az iskolai közösségi szolgálat "valóban hasznos legyen", a koordinációs feladatokra szánt időt beépítenék a pedagógusok kötelező óraszámába - írja a Magyar Nemzet.
Sőt beiktatnának egy tanítás nélküli munkanapot is, amikor csak ezzel a programmal foglalkoznának az iskolák - teszi hozzá a lap.
Minden magyar középiskolásnak teljesítenie kell az ötven órás közösségi szolgálatot, ha érettségizni szeretne. Ám a lap szerint a feladatot ugyan elvégzik a diákok, ez olykor kimerül az iskolai rendezvényeken való segédkezésben, így az önkéntesség valódi élménye elmarad - írják egy friss jelentésre alapozva.
A jelentés szerint sok olyan tevékenységet választanak a tanulók, amely "nem hozza a hasznosság, a segítségnyújtás, az önkéntesség élményszerű hatását, csupán a szolgálat kötelességszerű teljesítését eredményezi".
Mindezért több jogszabály-módosítást is szorgalmaznak mint például, hogy az közösségi szolgálattal kapcsolatos teendők kettő-négy óra erejéig legyenek beszámíthatók a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejébe, azaz a kötelező óraszámba.
Szigorúbban vennék az iskolák felkészültségét is: az intézmények pedagógiai programjában rögzíteni kellene a közösségi szolgálat működtetésére vonatkozó helyi elképzeléseket, döntéseket. Előrehoznák továbbá az ötven óra teljesítésének határidejét is, az érettségi-jelentkezés időpontjáig ez tavaszi érettségi esetén február 15-öt jelent.
A jelentés készítői mindezen túl egy tanítás nélküli munkanap beiktatását is szorgalmazzák, amikor az iskolák csak a közösségi szolgálat témájával foglalkoznak és "az önkéntes segítségnyújtás fontosságát hangsúlyozó programokat szerveznek".
Vigyázat: ezt kötelező teljesíteni az érettségihez
2020-ban sem érettségizhetnek azok az utolsó éves középiskolások, akik nem teljesítenek ötven óra közösségi szolgálatot a vizsgák kezdetéig.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
