Itt vannak a 2020-as keresztféléves felvételi ponthatárai
Közzétették az idei keresztféléves felvételi ponthatárait, több mint hatezer felvételiző tudta meg, bekerültek-e a kiválasztott egyetemre vagy főiskolára.
Kiderültek a keresztféléves felvételi ponthatárai. Most megmutatjuk, hogyan lehet fellebbezni - jogszabálysértésre hivatkozva közigazgatási pert indítani - a döntés ellen.
Ahogy tegnap megírtuk, már nyilvánosak a keresztféléves felvételi ponthatárai. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 4616-an nyertek felvételt a több mint hatezer jelentkezőből. A legnépszerűbb egyetemek és képzések listáját itt nézhetitek meg.
Közzétették az idei keresztféléves felvételi ponthatárait, több mint hatezer felvételiző tudta meg, bekerültek-e a kiválasztott egyetemre vagy főiskolára.
Mi a teendő, ha nem értetek egyet a döntéssel?
A besorolási döntésről szóló határozattal szemben, annak közlésétől számított 15 napon belül jogszabálysértésre hivatkozva közigazgatási pert indíthattok az Oktatási Hivatal, mint alperes ellen. A keresetlevelet a jogvita eldöntésére illetékes Fővárosi Közigazgatási- és Munkaügyi Bíróságnak címezve, de az Oktatási Hivatalhoz elküldve kell benyújtani – az Ügyfélkapun keresztül elektronikusan, vagy postai úton (3 példányban) a 1443 Budapest, Pf. 220 postacímre.
A bíróság a keresetlevelet a beérkezésétől számított 45 napon belül bírálják el, a határozatát ugyanezen határidőn belül írásba foglalja és a felek részére kézbesíti - írja a felvételi tájékozató. Fontos, hogy keresetlevelet a Hivatal által elkövetett jogszabálysértés esetén lehet benyújtani, annak pontos megjelölése mellett.
Az is nagyon fontos, hogy a keresetlevelet kizárólag a besorolási határozat közlését – E-felvételiben történő megjelenését – követően lehet benyújtani. Illetve a besorolási döntés ellen kizárólag közigazgatási per indítható.
A felsőoktatási felvételi eljárásban méltányosság gyakorlásának helye nincs - írja a Felvi - a keresetlevélben foglaltak alátámasztására utólagosan benyújtott, végzettséget, eredményt vagy többletpontjogcímet igazoló dokumentum főszabályként nem fogadható el. A besoroláshoz szükséges, méltányosságból kért pontokat nem adhatnak az eljárásban.
A keresetlevélben foglaltakat az Oktatási Hivatal megvizsgálja, és ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sértett, azt – egy alkalommal – módosíthatja vagy visszavonhatja.
Ez alkalmassági vizsgára is ez vonatkozik?
Nem, az alkalmassági vizsga, a felsőoktatási felvételi szakmai vizsga, a gyakorlati vizsga eredményével vagy a felsőoktatási intézmény felvételi döntésével, kapcsolatos jogorvoslattal nem az Oktatási Hivatalhoz, hanem az adott felsőoktatási intézmény vezetőjéhez lehet fordulni.
Nyilvánosságra hozták csütörtök délután a felvi.hu oldalon a februárban induló keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás ponthatárait. Az Oktatási Hivatal MTI-hez eljuttatott közleménye szerint 4616-an nyertek felvételt a több mint hatezer jelentkezőből.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.