Keresztféléves felvételi: mit tehettek, ha nem értetek egyet a besorolási döntéssel?

Kiderültek a keresztféléves felvételi ponthatárai. Most megmutatjuk, hogyan lehet fellebbezni - jogszabálysértésre hivatkozva közigazgatási pert indítani - a döntés ellen.

  • Eduline

Ahogy tegnap megírtuk, már nyilvánosak a keresztféléves felvételi ponthatárai. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 4616-an nyertek felvételt a több mint hatezer jelentkezőből. A legnépszerűbb egyetemek és képzések listáját itt nézhetitek meg.

Itt vannak a 2020-as keresztféléves felvételi ponthatárai

Közzétették az idei keresztféléves felvételi ponthatárait, több mint hatezer felvételiző tudta meg, bekerültek-e a kiválasztott egyetemre vagy főiskolára.

Mi a teendő, ha nem értetek egyet a döntéssel?

A besorolási döntésről szóló határozattal szemben, annak közlésétől számított 15 napon belül jogszabálysértésre hivatkozva közigazgatási pert indíthattok az Oktatási Hivatal, mint alperes ellen. A keresetlevelet a jogvita eldöntésére illetékes Fővárosi Közigazgatási- és Munkaügyi Bíróságnak címezve, de az Oktatási Hivatalhoz elküldve kell benyújtani – az Ügyfélkapun keresztül elektronikusan, vagy postai úton (3 példányban) a 1443 Budapest, Pf. 220 postacímre.

A bíróság a keresetlevelet a beérkezésétől számított 45 napon belül bírálják el, a határozatát ugyanezen határidőn belül írásba foglalja és a felek részére kézbesíti - írja a felvételi tájékozató. Fontos, hogy keresetlevelet a Hivatal által elkövetett jogszabálysértés esetén lehet benyújtani, annak pontos megjelölése mellett.

Az is nagyon fontos, hogy a keresetlevelet kizárólag a besorolási határozat közlését – E-felvételiben történő megjelenését – követően lehet benyújtani. Illetve a besorolási döntés ellen kizárólag közigazgatási per indítható.

A felsőoktatási felvételi eljárásban méltányosság gyakorlásának helye nincs - írja a Felvi - a keresetlevélben foglaltak alátámasztására utólagosan benyújtott, végzettséget, eredményt vagy többletpontjogcímet igazoló dokumentum főszabályként nem fogadható el. A besoroláshoz szükséges, méltányosságból kért pontokat nem adhatnak az eljárásban.

A keresetlevélben foglaltakat az Oktatási Hivatal megvizsgálja, és ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sértett, azt – egy alkalommal – módosíthatja vagy visszavonhatja.

Ez alkalmassági vizsgára is ez vonatkozik?

Nem, az alkalmassági vizsga, a felsőoktatási felvételi szakmai vizsga, a gyakorlati vizsga eredményével vagy a felsőoktatási intézmény felvételi döntésével, kapcsolatos jogorvoslattal nem az Oktatási Hivatalhoz, hanem az adott felsőoktatási intézmény vezetőjéhez lehet fordulni.

Itt vannak a felvételi statisztikák: 4616-an kerültek be egyetemre a több mint hatezer jelentkezőből

Nyilvánosságra hozták csütörtök délután a felvi.hu oldalon a februárban induló keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás ponthatárait. Az Oktatási Hivatal MTI-hez eljuttatott közleménye szerint 4616-an nyertek felvételt a több mint hatezer jelentkezőből.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.