A mostani felvételi eljárásban 63 felsőoktatási intézmény 7206 szakot hirdetett meg, változás, hogy egy emelt szintű érettségi vizsga megléte a feltétele a bekerülésnek - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára szerdán újságíróknak.
Összesen 63 felsőoktatási intézmény 7206 szakot hirdetett meg, mindenkinek van miből választania a február 15-i jelentkezési határidőig - mondta.
A felvételi eljárásban a tavalyi szabályokhoz képest egyetlen változás történt: alap és osztatlan képzésben legalább egy emelt szintű érettségi megléte a feltétel. Kivételt ez alól csak azok a képzések jelentenek, ahol a felvételi pontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga eredményéből számítják, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek sem szükséges újból érettségit tenniük - jelezte Schanda Tamás.
Kitért arra is, hogy a többletpontok számítása során már az első, legalább 45 százalékos emelt szintű érettségiért is jár 50 pont, amennyiben abból számítják az érettségi pontszámot.
A többletpontok rendszere változatlan, a különböző jogcímeken összesen 100 plusz pont szerezhető. A pontszámítás az alap- és osztatlan képzésen, valamint a felsőoktatási szakképzésen 500 pontos rendszerben történik: a tanulmányi és érettségi pontok (maximum 400 pont) mellé különböző jogcímeken legfeljebb 100 többletpont kapható.
Változatlanok a jogszabályban meghatározott minimum ponthatárok is: az alap- és osztatlan mesterképzések esetében 280, a felsőoktatási szakképzéseknél 240, a mesterképzéseknél pedig 50 pont.
A parlamenti államtitkár közölte: az innovációs és technológiai miniszter mint a kormány felsőoktatásért felelős tagja azonban több konkrét szak esetében is rendeletben csökkentette a minimum ponthatárokat. Az előző évihez képest jelentősen, 440-ről 350-re csökkent a ponthatár a jogászképzésben, az igazságügyi igazgatási szakon 424-ről 350-re, a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási szakon 410-ről 350-re, a nemzetközi gazdálkodás szakon 420-ról 400-ra, a nemzetközi tanulmányok szakon 455-ről 400-ra, gyógyszerész szakon 385 pontról 380-ra,kommunikáció- és médiatudomány szakon 440-ről 400-ra, pszichológián 435-ről 400-ra, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés osztatlan képzésben pedig 420-ról 400 pontra szállították le a minimumot - sorolta.
Felhívta a figyelmet ugyanakkor, ez nem jelenti azt, hogy ezzel a pontszámmal már fel is vesznek valakit az adott intézménybe, illetve szakra. Azt, hogy végül milyen eredménnyel lehet bekerülni a képzésre, az határozza meg, hogy a jelentkezők milyen pontszámokat érnek el a folyamat során. A felvételizők közötti rangsor, így a végső, valós felvételi ponthatár az egyéni teljesítmények alapján alakul ki - hangsúlyozta.
Ezeket a dokumentumokat kell feltöltenetek a jelentkezési határidőig
Milyen dokumentumokat pótolhattok a felvételi hiánypótlási időszakában? Itt vannak a legfontosabb infók a dokumentumokról.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
