Mi történik, ha az emelt szintű érettségitek nem sikerül olyan jól? Mikor jár érte többletpont és mikor számít sikeresnek a vizsga? Fontos szabályok.
Azt már nagyon sokszor leírtuk, hogy 2020-tól csak azok kerülhetnek be az egyetemekre és főiskolákra, akik minimum egy emelt szintű érettségit tesznek. Nemrég azt is tisztáztuk, hogy mi a különbség a mindenki számára kötelező felvételi követelmény és a bizonyos szakokon előírt bemeneti követelmény között. Erről itt olvashattok el mindent. Most azt mutatjuk meg, mikor lesz sikeres az emelt szintű érettségi vizsgátok.
Idén is fontos szabály, hogy az emelt szinten teljesített legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért jár csak a többletpont, de ez is kizárólag abban az esetben, ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény vagy annak egy része alapján számítják. Az emelt szintű érettségi szabályairól itt olvashattok el mindent. Ha már azt is kiválasztottátok, milyen tantárgyból tesztek emelt szintű vizsgát, itt megtaláljátok az idei szóbeli tételeket.
Kérik, de nem sikerül?
Mi történik akkor, ha azon a szakon, ahová jelentkeztek, feltétel egy előre meghatározott emelt szintű érettségi, de nem éritek el a 45%-ot? Vagy a felvételi követelmény teljesítése okoz nehézséget? Függetlenül attól, hogy a többletpont nem kapjátok meg, a követelménynek megfeleltek?
A válasz: igen. Ahhoz, hogy emelt szinten sikeres vizsgát tegyetek, el kell érnetek legalább 25%-ot. Persze fontos, hogy az elégséges eredményhez az összes vizsgarészen együttesen kell elérni a 25%-ot. Illetve, ha egy vizsgarész során nem éritek el a 12 százalékot, függetlenül a többi vizsgarész eredményétől, elégtelen osztályzatot kaptok az érettségire.
A további százalékok és érdemjegyek a következők:
a) 60-100% elérése esetén jeles (5),
b) 47-59% elérése esetén jó (4),
c) 33-46% elérése esetén közepes (3),
d) 25-32% elérése esetén elégséges (2),
e) 0-24% elérése esetén elégtelen (1).
Ez azt jelenti, hogy ha kettest vagy hármast kaptok az emelt szintű érettségi vizsgátokra (kivéve, ha a hármasotok már eléri a 45%-ot), akkor többletpontot ugyan nem kaptok, de az érettségit teljesítettétek.
Felvételi kisokos: így számolhattok az érettségi pontjaitokkal
Nem csak a bizonyítványotokban szereplő eredmények, hanem az érettségin megszerzett pontok is sokat számítanak a felvételin. Mutatjuk, milyen szabályok vonatkoznak az érettségi pontokra.
Így érdemes a pontokkal kalkulálni
Mivel alap- és osztatlan képzésre az idei évtől már nem kerülhettek be emelt szinten teljesített érettségi vizsga nélkül, nincs sok választásotok. Arról nem is beszélve, ha a jelentkezési helyeteken bizonyos tárgyból kötelező az emelt szintű érettségi.
Arról, hogy számolhattok az érettségi pontjaitokkal idén, itt írtunk le minden fontos szabályt. Azt, pedig hogy mely szakokon milyen tárgyból fogadják el a vizsgát, itt nézhetitek meg.
Felvételi 2020: ezekre a szakokra kerülhettek be emelt szintű érettségi nélkül
Van-e olyan szak, amelyen nem érvényes az emelt szintű érettségi követelménye? Itt vannak a tudnivalók.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
