Most felvételiztek egyetemre, főiskolára, és a költségeiteket diákhitelből szeretnétek majd fedezni? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat a szabad felhasználású Diákhitel1-ről.
Februárban kezditek el az egyetemet, főiskolát, vagy a 2020-as általános felvételi eljárásban jelentkeztek? Esetleg már hallgatók vagytok, de több pénzre lenne szükségetek? A tavaszi félévben először március 15-én, az őszi szemeszterben pedig október 15-én juthattok kölcsönhöz a szabad felhasználású Diákhitel1 keretében.
Kik vehetik fel?
A Diákhitel1-et állami ösztöndíjas és önköltséges hallgatók is felvehetik, kár nappali, akár esti, akár levelező tagozaton vagy távoktatásos formában tanulnak. Ugyanakkor csak 45 éves korig és csak akkor lehet igényelni, ha aktív a hallgatói jogviszonyotok, vagyis passzív félévekben nem.
Meddig vehető igénybe?
A diákhitelt 11 tanulmányi félévre lehet felvenni, egy szemeszterben legfeljebb 5 tanulmányi hónapra. Ha egységes osztatlan képzésben vesztek résztek és a képzési idő meghaladja a 11 tanulmányi félévet, akkor a jogosultsági idő megegyezik a képzési idővel, de nem haladhatja meg a 14 tanulmányi félévet.
Hogyan és mikor lehet igényelni?
Az őszi szemeszterben az első igénylési határidő szeptember 15., a tavaszi félévben február 15. Ezután minden hónap közepéig kérhetitek a kölcsönt, december, illetve május 15-ig bezárólag. A hitelt mindig az igénylési határidő után egy hónappal kapjátok meg.
A hitelt legegyszerűbben a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerén (Neptun) igényelhetitek, ha pedig Ügyfélkapu-regisztrációtok is van, személyesen semmit sem kell intéznetek.
Mekkora a hitel összege?
Havonta 15-70 ezer forintot igényelhettek. Havi vagy egyösszegű folyósítást is kérhettek - ha az utóbbi mellett döntötök, akkor is a félév elejéig visszamenőleg megkaphatjátok a teljes összeget (vagyis akár 350 ezer forintot), ha a szemeszter közben igényeltek.
Mikor kell elkezdeni a törlesztést?
A hallgatói jogviszony megszűnése után, de legkésőbb a 45. életév betöltését követő negyedik hónap első napjától.
Mekkora a törlesztőrészlet összege és hány százalékos a kamat?
A törlesztési kötelezettség kezdetének évében és az azt követő évben a törlesztőrészlet összege az előző évben, október 31-én érvényes minimálbér 6 százaléka. A harmadik évtől a két évvel korábbi jövedelmetek alapján állapítják meg a törlesztőrészletet, de továbbra sem lehet alacsonyabb az előző évi minimálbér 6 százalékánál.
A kamat az előző évekhez hasonlóan 2020-ban is 1,99 százalék.
A Diákhitel1 igényléséről és törlesztéséről a Diákhitel Központ honlapján találtok további információkat.
Tippek bizonytalan felvételizőknek: így könnyebb lehet a szakválasztás
A felvételi jelentkezési határidő egyre közeledik, de még mindig nem tudjátok, milyen szako(ka)t jelöljetek meg az elsők között? Adunk néhány tippet, hogy megismerjétek a lehetőségeiteket.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
