Felvételi pontszámítás: mennyi pluszpont jár a sporteredményekért?

Hány többletpontot kaphattok a 2020-es felsőoktatási felvételin, ha előkelő helyezést értetek el valamilyen sportversenyen? Pontosan milyen versenyekért jár a pluszpont és ezeket milyen dokumentumokkal tudjátok igazolni? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline

A NOB által elismert sportágakban legfeljebb egy, a pontszámítás szempontjából legkedvezőbb eredmény után jár többletpont. Összesen maximum 50 vagy 500 pontot szerezhettek.

Milyen jogcímen jár a többletpont?

Az olimpián, paralimpián, siketlimpián vagy sakkolimpián való részvételért 50 többletpontot kaphattok, világbajnokságon vagy Európa-bajnokságon elért dobogós helyezésért 30, korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) által szervezett egyetemi világbajnokságon, az ifjúsági olimpián elért legalább 3. helyezésért 20 többletponttal számolhattok. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 15, a diákolimpia országos döntőjében elért legalább 3. helyezésért pedig 10 többletpont jár.

Ha az olimpián, sakkolimpián, paralimpián vagy siketlimpián 1–6. helyezést értetek el, akkor a felvételi összpontszámotok bármely szakon 500 pont, amennyiben megfeleltek a jelentkezési és alkalmassági feltételeknek, valamint eléritek a minimumponthatárt.

Milyen dokumentummal kell igazolnotok a sporteredményeteket?

A többletpont-jogosultsághoz nem elegendő oklevél, versenyjegyzőkönyv, az érmekről, kupákról készült fénykép, illetve újságcikk. Az elért sporteredményről a megfelelő szervezet által kiállított hivatalos igazolást kell benyújtani. A különböző sporteredmények igazolására jogosult szervezetek listáját itt találjátok.

Fontos, hogy az igazolás tartalmazza a személyes adataitokat, a sportágat, a sporteredmény megszerzésének időpontját, az elért sporteredmény pontos megnevezését – a helyezéssel együtt –, valamint a korcsoportot, amelyben az adott eredményt elértétek.

A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Pontszámítási szabályok: miért és mennyi többletpont jár a felvételin?

Fontos változások lépnek életbe a 2020-as felsőoktatási felvételin - az alap- és osztatlan szakokon alapfeltétel az emelt szintű érettségi. A pontszámítási szabályok azonban nem változnak az előző évhez képest. Most a különböző pluszpontszerzési lehetőségekről olvashattok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna