Palkovics László: maximum 400 pont lesz az állami ösztöndíjas képzések felvételi pontszáma

Februártól harmadával nőnek a felsőoktatási ösztöndíjak és a magyar állami ösztöndíjas képzésben megállapított felvételi pontszám maximum 400 pont lesz - jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a 20. Educatio nemzetközi oktatási szakkiállítás mai megnyitóján.

  • Eduline/MTI

Ahogy mi is írtunk róla, idén újra emeltek a hallgató normatíván, így 2020-tól további 30 százalékkal emelkednek a hallgatói ösztöndíjak is. Erről bővebben itt olvashattok.

A miniszter megemlítette, hogy fokozatosan nőttek a tanulmányi és szociális ösztöndíjak, az egy főre jutó hallgatói normatíva a 2018. szeptemberi 119 ezerről valamivel több mint 128 ezer forintra nőtt. Ez az összeg idén február elsejétől további 30 százalékkal emelkedik, azaz tanulónként 166 ezer forintra nő - közölte.

Elmondta: a hallgatók 17, az oktatási intézmények és az állam által nyújtott tanulmányi vagy rászorultsági ösztöndíjat tudnak igénybe venni. A felvételi rendszerről hozott kormányzati döntéseknek köszönhetően több hallgató kap esélyt egyetemi vagy főiskolai felvételre - fűzte hozzá az MTI tudósítása szerint. Arról, hogy ez pontosan mit jelent, nem esett szó.

A duális képzésekről azt mondta, a kormány célja, hogy 2023-ig a releváns területeken a duális képzésben résztvevő hallgatók aránya elérje a 6 százalékot az elsőévesek körében.

Az idei Educatio Kiállításra látogatók az intézmények hallgatóitól és munkatársaitól tájékozódhatnak a hazai szakképző iskolák, egyetemek, főiskolák képzéseiről, felmérhetik felvételi esélyeiket, és megismerhetnek különféle idegennyelv-tanulási, illetve ösztöndíj-lehetőségeket.

A rendezvényen az Oktatási Hivatal munkatársai a felvételi eljárás szabályairól, részleteiről, valamint a diplomások elhelyezkedési esélyeiről tájékoztatják az érdeklődőket, valamint a háromnapos rendezvényen számos, a felsőoktatás új módszereit bemutató eladáson és interaktív programon is rész lehet venni. A szakkiállításon ott lesznek a Diákhitel Központ Zrt. és több diákmunka-szövetkezet munkatársai is.

Felvételizők, figyelem! Ma kezdődik az Educatio kiállítás

2020. január 9-11. között tartják a 20. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítást, amelyen megismerkedhettek magyar és külföldi felsőoktatási intézmények képzéseivel, idegennyelv-tanulási, illetve ösztöndíj-lehetőségekkel.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.