Mennyit ér a nyelvtudásotok a felsőoktatási felvételin? Itt vannak a részletek

Hány plusz pontot szerezhettek a felvételin a középfokú és a felsőfokú nyelvvizsgával? Mennyit ér, ha több nyelvvizsgátok is van? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline

A középfokú, B2-es komplex államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 többletpont, a felsőfokú, C1-es szintén komplex államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért pedig 40 többletpontot kaphattok a felvételin.

Ha valaki a sajátos nevelési igénye miatt nem tudja letenni a komplex nyelvvizsgát, és erről igazolása is van, a B2-es és a C1-es írásbeli vagy szóbeli részéért is megkaphatja a 28 vagy a 40 többletpontot.

Fontos azonban, hogy a nyelvtudásért maximum 40 többletpont jár akkor is, ha a nyelvvizsgákért kapható pontok összege ezt meghaladná. Vagyis hiába van – két különböző nyelvből – egy B2-es és egy C1-es nyelvvizsgátok is, nem kaptok érte 68 pontot, csak 40-et. Ha pedig egy adott idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi alapján is jogosultak lennétek többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számátokra kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapjátok meg.

Arról, hogy mennyibe kerülnek a legnépszerűbb középfokú általános nyelvvizsgák itt, a felsőfokú nyelvizsgák árairól pedig itt tudtok tájékozódni. Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, hogy mire kaphattok még többletpontot, akkor itt megnézhetitek a teljes listát. 

A 2020-as egyetemi, főiskolai felvételiről a legfrisebb cikkeinket itt olvashatjátok.

Ennyi többletpontot kaphattok az OKJ-s bizonyítványokért a felvételin - itt vannak a részletek

Már van egy OKJ-s bizonyítványotok és szeretnétek egyetemre vagy főiskolára jelentkezni? Mutatjuk, mennyit ér a szakképesítés.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.