Mennyit ér a nyelvtudásotok a felsőoktatási felvételin? Itt vannak a részletek

Hány plusz pontot szerezhettek a felvételin a középfokú és a felsőfokú nyelvvizsgával? Mennyit ér, ha több nyelvvizsgátok is van? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline

A középfokú, B2-es komplex államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 többletpont, a felsőfokú, C1-es szintén komplex államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért pedig 40 többletpontot kaphattok a felvételin.

Ha valaki a sajátos nevelési igénye miatt nem tudja letenni a komplex nyelvvizsgát, és erről igazolása is van, a B2-es és a C1-es írásbeli vagy szóbeli részéért is megkaphatja a 28 vagy a 40 többletpontot.

Fontos azonban, hogy a nyelvtudásért maximum 40 többletpont jár akkor is, ha a nyelvvizsgákért kapható pontok összege ezt meghaladná. Vagyis hiába van – két különböző nyelvből – egy B2-es és egy C1-es nyelvvizsgátok is, nem kaptok érte 68 pontot, csak 40-et. Ha pedig egy adott idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi alapján is jogosultak lennétek többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számátokra kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapjátok meg.

Arról, hogy mennyibe kerülnek a legnépszerűbb középfokú általános nyelvvizsgák itt, a felsőfokú nyelvizsgák árairól pedig itt tudtok tájékozódni. Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, hogy mire kaphattok még többletpontot, akkor itt megnézhetitek a teljes listát. 

A 2020-as egyetemi, főiskolai felvételiről a legfrisebb cikkeinket itt olvashatjátok.

Ennyi többletpontot kaphattok az OKJ-s bizonyítványokért a felvételin - itt vannak a részletek

Már van egy OKJ-s bizonyítványotok és szeretnétek egyetemre vagy főiskolára jelentkezni? Mutatjuk, mennyit ér a szakképesítés.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.