Felvételizőknek: ezeket kell tudnotok a minimum- és az előzetes ponthatárokról

Tudjátok, hogy mi a különbség az előzetes- és a minimumponthatár között? Talán nem mindig egyértelmű a felvételi kapcsán, hogy melyek azok a követelmények, amelyeknek biztosan meg kell felelnetek, és melyek azok, amelyek nem mindenkire vonatkoznak. Mutatjuk a két típusú ponthatárra vonatkozó szabályokat.

  • Eduline

Először is, fontos, hogy tudjátok, hogy a minimumponthatár elérése nélkül egyetlen felsőoktatási képzésre sem kerülhettek be. Ez a ponthatár az alap- és osztatlan képzések esetén 280 pont - ezt a pontot az emelt szintű érettségivel, a nyelvvizsgával, illetve az esetleges OKJ szerinti szakképesítésért járó többletpontokkal együtt kell elérnetek, de más jogcímen adható többletpontot nem számíthattok bele..

A felsőoktatási szakképzéseken 240 pont a minimum, ebbe a többletpontok közül csak az emelt szintű érettségiért járót lehet beszámítani. Mesterképzés esetén pedig 100-ból minimum 50 pontot kell elérnetek.

Ezen felül néhány szak esetén idén is hirdettek meg előzetes ponthatárt (jó hír, hogy több szakon csökkent a tavalyihoz képest), amelyet szintén el kell érjetek a sikeres, állami ösztöndíjas felvételi érdekében. Mindez azt jelenti tehát, hogy ezeken a szakokon csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezt a ponthatárt, függetlenül attól, melyik felsőoktatási intézmény ilyen képzésére jelentkeznek.

Fontos, hogy az előzetes ponthatár sem feltétlenül egyenlő a szakokra külön vonatkozó végleges ponthatárral, a jelentkezők pontszámai vagy létszáma alapján még ennél is lehetnek magasabbak, vagy akár alacsonyabbak is.

A 2020-as egyetemi, főiskolai felvételiről itt olvashatjátok cikkeinket.

Felvételi 2020: ezeken a szakokon, bármilyen emelt szintű érettségit elfogadnak

Idén felvételiztek? Itt megnézhetitek, milyen szakokon fogadnak el bármilyen emelt szintű érettségit. Itt a teljes lista.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Nem lehet a készülésre kényszeríteni egy nem neurotipikus gyereket” – így élte meg a középiskolai felvételit egy autista nyolcadikos

A középiskolai felvételi önmagában is komoly terhelést jelenthet egy nyolcadikosnak, egy autizmusspektrum-zavarral élő diáknál azonban a felkészülés egészen más kérdéseket is felvethet. Hogyan lehet hónapokon keresztül készülni, ha a gyerek nehezen veszi rá magát az otthoni tanulásra? Mit lehet tenni, ha jó képességei ellenére nem önálló a tanulásban? És hogyan választ iskolát egy család, ha közben azt érzi, hogy maga a felvételi rendszer elsősorban a neurotipikus, szabálykövető és rendkívül szorgalmas gyerekeknek kedvez?

Nem csak a rugalmas iskolakezdés van tervben, hanem a rugalmas óvodakezdés is

A kora gyermekkori ellátórendszer több ponton is átalakulhat a következő időszakban. A Civil Közoktatási Platform Dr. Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárral egyeztetett a tervekről, amelyek között a rugalmas iskolakezdés visszaállítása mellett a rugalmas óvodakezdés lehetőségének megteremtése is szerepel.

@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.