A 2020-as felvételin is lehet duplázni az érettségi pontokat? Hogyan kell kérni ezt a pontszámítási módot? Itt vannak a tudnivalók.
Ha alap- vagy osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, 2020-ban is maximum 500 pontot szerezhettek. 400 pont a tanulmányi és érettségi pontokból tevődik össze, ezen felül pedig még 100 többletpontot kaphattok.
Azt, hogy az előbbi 400 pontból mennyit értek el, az idén is kétféleképpen lehet kiszámolni: vagy összeadják a tanulmányi és az érettségi pontokat, vagy megduplázzák az érettségi pontokat - az utóbbi lehetőség azoknak jöhet jól, akiknek gyengébbek a középiskolai jegyeik.
A tanulmányi pontok egyik felét (100 pont) ugyanis öt tantárgy – magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy idegen nyelv, egy természettudományos tantárgy – utolsó két (tanult) év végi eredményeinek összeadásával, majd kettővel való megszorzásával számolják. A másik feléhez (100 pont) pedig a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi tárgy százalékos eredményét átlagolják, egész számra kerekítve.
Az érettségi pontoknál ezzel szemben csak annak a két tárgynak az érettségi vizsgája számít, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható - a két százalékos eredményt adják össze. A felvételi pontszámítás szabályairól itt olvashattok, kalkulátorunk használatához pedig itt találtok segítséget.
Amiatt nem kell aggódnotok, hogy rosszul kalkuláltok és végül a lehetségesnél keveseb bpontotok lesz, ugyanis az E-felvételi rendszere automatikusan azt a pontszámítási módot alkalmazza, amely előnyösebb a számotokra.
A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Pontszámítási szabályok: miért és mennyi többletpont jár a felvételin?
Fontos változások lépnek életbe a 2020-as felsőoktatási felvételin - az alap- és osztatlan szakokon alapfeltétel az emelt szintű érettségi. A pontszámítási szabályok azonban nem változnak az előző évhez képest. Most a különböző pluszpontszerzési lehetőségekről olvashattok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
