Hogyan kerülhettek be egyetemre, főiskolára gyengébb középiskolai jegyekkel?

A 2020-as felvételin is lehet duplázni az érettségi pontokat? Hogyan kell kérni ezt a pontszámítási módot? Itt vannak a tudnivalók.

  • Eduline

Ha alap- vagy osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, 2020-ban is maximum 500 pontot szerezhettek. 400 pont a tanulmányi és érettségi pontokból tevődik össze, ezen felül pedig még 100 többletpontot kaphattok.

Azt, hogy az előbbi 400 pontból mennyit értek el, az idén is kétféleképpen lehet kiszámolni: vagy összeadják a tanulmányi és az érettségi pontokat, vagy megduplázzák az érettségi pontokat - az utóbbi lehetőség azoknak jöhet jól, akiknek gyengébbek a középiskolai jegyeik.

A tanulmányi pontok egyik felét (100 pont) ugyanis öt tantárgy – magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy idegen nyelv, egy természettudományos tantárgy – utolsó két (tanult) év végi eredményeinek összeadásával, majd kettővel való megszorzásával számolják. A másik feléhez (100 pont) pedig a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi tárgy százalékos eredményét átlagolják, egész számra kerekítve.

Az érettségi pontoknál ezzel szemben csak annak a két tárgynak az érettségi vizsgája számít, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható - a két százalékos eredményt adják össze. A felvételi pontszámítás szabályairól itt olvashattok, kalkulátorunk használatához pedig itt találtok segítséget.

Amiatt nem kell aggódnotok, hogy rosszul kalkuláltok és végül a lehetségesnél keveseb bpontotok lesz, ugyanis az E-felvételi rendszere automatikusan azt a pontszámítási módot alkalmazza, amely előnyösebb a számotokra.

A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Pontszámítási szabályok: miért és mennyi többletpont jár a felvételin?

Fontos változások lépnek életbe a 2020-as felsőoktatási felvételin - az alap- és osztatlan szakokon alapfeltétel az emelt szintű érettségi. A pontszámítási szabályok azonban nem változnak az előző évhez képest. Most a különböző pluszpontszerzési lehetőségekről olvashattok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.