A 2020-as felvételin is lehet duplázni az érettségi pontokat? Hogyan kell kérni ezt a pontszámítási módot? Itt vannak a tudnivalók.
Ha alap- vagy osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, 2020-ban is maximum 500 pontot szerezhettek. 400 pont a tanulmányi és érettségi pontokból tevődik össze, ezen felül pedig még 100 többletpontot kaphattok.
Azt, hogy az előbbi 400 pontból mennyit értek el, az idén is kétféleképpen lehet kiszámolni: vagy összeadják a tanulmányi és az érettségi pontokat, vagy megduplázzák az érettségi pontokat - az utóbbi lehetőség azoknak jöhet jól, akiknek gyengébbek a középiskolai jegyeik.
A tanulmányi pontok egyik felét (100 pont) ugyanis öt tantárgy – magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy idegen nyelv, egy természettudományos tantárgy – utolsó két (tanult) év végi eredményeinek összeadásával, majd kettővel való megszorzásával számolják. A másik feléhez (100 pont) pedig a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi tárgy százalékos eredményét átlagolják, egész számra kerekítve.
Az érettségi pontoknál ezzel szemben csak annak a két tárgynak az érettségi vizsgája számít, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható - a két százalékos eredményt adják össze. A felvételi pontszámítás szabályairól itt olvashattok, kalkulátorunk használatához pedig itt találtok segítséget.
Amiatt nem kell aggódnotok, hogy rosszul kalkuláltok és végül a lehetségesnél keveseb bpontotok lesz, ugyanis az E-felvételi rendszere automatikusan azt a pontszámítási módot alkalmazza, amely előnyösebb a számotokra.
A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Pontszámítási szabályok: miért és mennyi többletpont jár a felvételin?
Fontos változások lépnek életbe a 2020-as felsőoktatási felvételin - az alap- és osztatlan szakokon alapfeltétel az emelt szintű érettségi. A pontszámítási szabályok azonban nem változnak az előző évhez képest. Most a különböző pluszpontszerzési lehetőségekről olvashattok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
