Oktatási naptár: ez vár a diákokra az ünnepek után

Mi vár az ünnepek után a diákokra? Összegyűjtöttük a legfontosabb dátumokat azért, hogy könnyebben átláthatóak legyenek az elkövetkezendő események.

  • Eduline

2019. december 26.

Legkésőbb december 26-ig általános tájékoztatást kapnak (e-mailben) a felvételizők az egyes pontszámítási módokhoz szükséges dokumentumokról és ezek ellenőrzéséről.

2020. január 9.

A hiányos jelentkezést benyújtó keresztféléves felvételizők 2020. január 3-ig felszólítást kapnak a pótlásról. Az említett hiányzó dokumentumok pótlásáram és az egyszeri sorrendmódosításra 2020. január 9-ig lesz lehetőségük.

2020. január 18.

Ezen a napon tíz órától írják majd a központi írásbeli felvételi vizsgát az érintett gimnáziumokban és szakgimnáziumokban. (A pótló központi írásbeli felvételi vizsga január 23-án délután lesz.)

2020. január 20.

Január 20-án indulnak a 2020-as felvételin kötelező emelt szintű érettségire felkészítő ingyenes tanfolyamok, amelyekre tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal nem rendelkezők jelentkezhetnek.

Kötelező emelt szintű érettségi: itt vannak a részletek az ingyenes felkészítőről

Január 20-án indulnak a 2020-as felvételin kötelező emelt szintű érettségire felkészítő ingyenes tanfolyamok, amelyekre tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal nem rendelkezők jelentkezhetnek. A magyaron, matekon és történelmen kívül angolból és németből, illetve természettudományos tárgyakból kaphattok segítséget felkészülésben. A jelentkezési határidő január 9.

2020. január 28.

Az Arany János Kollégiumi Program pályázatainak benyújtásának határideje erre a napra esik.

2020. február 6.

A középiskolák értesítik a diákokat a központi írásbeli felvételi vizsga eredményéről.

2020. február 15.

A végleges felvételi jelentkezéseket legkésőbb 2020. február 15-én éjfélig kell rögzíteni - erről bővebben itt olvashattok. Ez a nap pedig egyben az érettségi jelentkezési határideje is, a május-júniusi vizsgaidőszakot illetőleg.

2020. február 19.

A kiválasztott középiskolákba február 19-ig kell jelentkezniük a diákoknak. A szabályokról részletesen itt olvashattok.  

Jó hír a felvételizőknek: több szakon is csökkentek az előzetes ponthatárok

Van ahol 74, 50 vagy 40 ponttal kell kevesebbet elérni, mint tavaly. Ilyen pontokkal kell számolnia azoknak, akik a népszerű alap- és osztatlan képzések valamelyikére jelentkeznek.

 

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.