Az emelt szintű érettségi jövőre felvételi követelmény lesz - néhány kivételével - minden szakon. Sok képzési területen, képzésen lesz ez a követelmény teljesen új szabály a felvételizők számára. Összegyűjtöttük, hol nem volt szükség emelt szintű érettségire, egészen mostanáig.
Megközelítőleg negyven volt azoknak a szakoknak a száma, ahová eddig is felvételi követelmény volt az emelt szintű érettségi, ez a szám azonban 2020-tól megsokszorozódik, ugyanis a legtöbb szakra csak emelt szintű érettségivel lehet majd bekerülni - ez néhány hete vált biztossá a felvételi rendelet módosításának megjelenésével. Azóta kiderült az is, hogy Irány az egyetem 2020! elnevezéssel ingyenes felkészítő programot is indítanak az érettségizők számára. A heti kétórás, csoportos felkészítők 2020. január második hetében kezdődnek, és április 30-ig tartanak majd.
Még a tavalyi felvételi követelmények szerint emelt szintű érettségi nélkül is be lehetett jutni informatikai, pedagógusi, sport és művészeti szakokra. Egy-egy képzés kivételével nem kellett emelt szintű érettségi a gazdaságtudományi, műszaki, jogi, államtudományi, természettudományi és agrár területek szakjaira sem. A tanulmányi területek közül mindössze három típusúnál volt egységes felvételi követelmény az emelt szintű érettségi: az orvosi (ahol két vizsgatárgyból is), a bölcsészettudományi, valamint a társadalomtudományi képzéseken.
A 2020-as felvételire vonatkozó tájékoztatóban azonban jól látszik: minden képzési terület külön-külön megszabja felvételi követelményként az emelt szintű érettségi vizsga teljesítését. A részletes tájékoztató, amely tartalmazza felsőoktatási képzéseket és a részletes pontszámítási szabályokat várhatóan december 19-20. körül jelenik majd meg.
A kivételek
Azokon a képzéseken azonban, amelyeken a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján állapítják meg, nem kell teljesítenetek ezt a követelményt. Ilyen például az edző alapképzési szak, a művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, illetve azok a kétszakos osztatlan tanár szakok, amelyeknél csak gyakorlati vizsga van - ezekről bővebben itt olvashattok.
Megvannak a 2020-as magyarérettségi tételei: itt a lista
A szokásosnál jóval később, de végre nyilvánosságra hozta a 2020-as emelt szintű magyarérettségi tételeinek címét az Oktatási Hivatal.
Jár a többletpont?
Jó hír, hogy bár alapvető felvételi követelményről van szó, a többletpontot ugyanúgy megkaphatjátok érte a vizsgáért, mint eddig. Ha sikerül minimum 45 százalékot elérnetek a vizsgán, és számít is a szakotokhoz az a tárgy, amiből vizsgáztok, megkaphatjátok az 50 pluszpontot. Összességében az emelt szintű vizsgáért egyébként továbbra is maximum 100 többletpontot lehet szerezni. A pontozási szabályokról még többet itt olvashattok.
Itt tudjátok kideríteni, hogy a kiszemelt szakotokhoz milyen tárgyból kell emelt szintűznötök.
Felvételi kisokos: mikor jár nyelvvizsga az emelt szintű nyelvi érettségiért?
Hány pontot és százalékot kell elérni ahhoz, hogy nyelvvizsgát is kapjatok az emelt szintű nyelvi érettségitekért? Újabb fontos kérdésre válaszolunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
